NŐI DOLGOK

Hajunk színét természetes módszerekkel is élénkíthetjük és – enyhébb mértékben – változtathatjuk. A hennát – Lawsonia inermis – ősidők óta használják erre. Korunkban azért népszerű, mert – a vegyi hatóanyagokkal ellentétben – nem roncsolja a hajat. A növény Egyiptomból származik, de Indiában, Pakisztánban, Szudánban, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is termesztik. Évente kétszer aratják, ugyanis a két aratásból származó por eltérő célokra használható fel. A nyári aratásból származó kivonat nem színez, ellenben selymes fényt ad a hajnak, és megerősíti a hajszálakat. Ezt teszik bele a hajregeneráló hennasamponokba és -balzsamokba. Az őszi aratásból kapott port alkalmazzák a haj színezésére. Ezt a hennát különféle természetes anyagokkal – például céklával, áfonyával, dióval, kávéval, gesztenyével, teával – keverik, hogy a kívánt árnyalatot elérjék. A kamilla, a körömvirág, a gyermekláncfű a szőke hajnak kölcsönöz aranyos ragyogást. Az ébenfa kivonata a fekete hajszínt mélyíti el.

FONTOS! A hennát nem tehetjük akármikor és akárhogyan a hajra! Vegyi hajfestékek alkalmazása után legalább 5-6 hajmosást meg kell várnunk, mielőtt alkalmazzuk, különben károsítja a hajat!

„Remekül nézel ki” – tényleg igaz?

Az Associated Press-Ipsos felmérése szerint a megkérdezettek 65 százaléka mondta, hogy néha helyes hazudni, hogy ezzel ne sértsünk meg valakit, ugyanakkor 52 százalék azt állította, hogy a hazugság sohasem igazolható. Ha az ember nem akarja, hogy a gyerek túl sok süteményt egyen, azt mondja, hogy elfogyott. Valószínűleg a nagy német filozófus, Kant is ahhoz az 52 százalékhoz tartozna, akik szerint soha, semmilyen körülmények között nem helyes a hazugság. Mások szerint a kegyes hazugság nem bűn, ellenkezőleg, sokszor éppen megvédünk vele valakit valami bajtól. Például nem, vagy nem azonnal mondjuk meg hozzátartozóinknak, hogy súlyos betegek vagyunk. Ha valaki élete nagyjelenésére készül, nem biztos, hogy meg kell mondani az igazat a külleméről. Az 1000 felnőtt bevonásával végzett felmérés során 10-ből négy ember mondta azt, hogy néha nem baj, ha eltúlzunk egy történetet, hogy az érdekesebb legyen, és egyharmaduk szerint abban sincs semmi kivetnivaló, ha az életkorát illetően hazudik valaki. Szintén egyharmaduk szerint néha jelenthetünk beteget is, hogy egy napig ne kelljen munkába mennünk. Ugyanakkor csak igen kevesen tartották elfogadhatónak, ha valaki az önéletrajzában nem mond igazat, adót csal, vagy csalja a házastársát!