Nem szokás, hanem betegség

A passzív dohányzás az egyik legsúlyosabb környezeti ártalom az Európai Unióban. Az ember által „előállított“ ismert rákkeltő anyagok közé sorolta az Egészségügyi Világszervezet 2002-ben dohányfüstöt, a finn és a német kormány munkahelyi rákkeltő anyagnak nyilvánította, a Kaliforniai Környezetvédelmi Hivatal pedig mérgező levegőszennyező anyagnak minősítette.

A tüdőrák kialakulásának kockázata 20-30 százalékkal nagyobb a dohányossal együtt élők körében, a dohányfüstös munkahely pedig további 12-19 százalékkal növeli a kór rizikóját. Duplájára emeli az időskori vakság, és ugyancsak emeli (25-30 százalékkal) a keringési betegségek kialakulásának valószínűségét. Az asztmás, a COPD-s betegek körében is gyakrabban alakul ki súlyos állapotrosszabbodás a dohányfüst hatására.

A dohányfüst a gyerekekre, a magzatra nézve különösen veszélyes, cigarettázó szülők mellett többször fordul elő a hirtelen csecsemőhalál (angolul SID), gyakoribb a tüdőgyulladás, hörghurut, asztma és a középfülgyulladás. A magzati károsodások közül kiemelendő a koraszülés, az alacsony születési súly, a halvaszületés.

A passzív dohányzás nyomán bekövetkező halálesetek többségéért az otthon belélegzett cigarettafüst tehető felelőssé, mintegy 7 ezer ember viszont a munkahelyi cigarettafüst miatt veszíti életét.

A WHO betegségnek minősítette a dohányzást, a betegeket pedig segíteni kell a gyógyulásban. Ennek érdekében szélesebb körben, és az egészségbiztosítók által támogatott formában kell elérhetővé tenni a leszokást - bizonyítottan - hatékonyan támogató orvosi tanácsadást, módszereket, és végső esetben a gyógyszereket.

www.tudobeteg.hu