Halálos betegség is állhat a krónikus köhögés mögött

A köhögés az egyik leggyakrabban előforduló tünet, amely miatt a beteget orvosi vizsgálatnak vetik alá, különösen a járóbeteg-szakellátásban. Ha két hónapnál tovább fennáll, komolyabb problémát jelezhet, beleértve a tüdőrák kockázatát is.

A Szlovákiai Háziorvosok Társasága és a Szlovák Pulmonológiai és Ftiziológiai Társaság elkészítette és a gyakorlatba is átülteti azt a Standard Diagnosztikai és Terápiás Eljárást (ŠDTP), amely meghatározza a krónikus köhögésben szenvedő betegek kezelését, ill. az ilyen páciensek útját a háziorvosi rendelőtől a pulmonológusig. Ez egy fontos lépés, amelynek célja, hogy időben kiderüljenek a tüdőbetegségek.

„A háziorvosi és az ambuláns tüdőgyógyászok felkeresésének leggyakoribb oka a köhögés miatti kivizsgálás, amely a vizsgált betegek 10-38%-ánál is jellemző lehet. A köhögés nem betegség, hanem különböző etiológiával rendelkező tünet. Az új ŠDTP célja a krónikus köhögésben szenvedő felnőtt betegek egészségügyi ellátásához kapcsolódó diagnosztikai és kezelési eljárás kialakítása. Meghatározza – egyéb szakmai összefüggések mellett –, hogy a beteg milyen feltételek mellett kerül egy adott hozzáértő egészségügyi dolgozó gondozásába, ill. hogy miként történnek a konzultációs vizsgálatok. Ez meghatározza a beteg útját az állam egészségügyi ellátórendszeren belül“ – magyarázta a Szlovákiai Általános Orvosok Társaságának elnöke, Monika Palušková.

Ne becsülje le a krónikus köhögést

Míg az akut köhögés átlagosan három hétig, addig a krónikus köhögés két hónapnál is tovább tarthat. A felnőtt lakosság 5-10%-át érinti, jelentősen negatívan befolyásolja a beteg életminőségét, miközben súlyos egészségügyi szövődményekkel is járhat. A krónikus köhögést a dohányzás, a poros környezetben vagy az illékony anyagokkal végzett munka is okozhatja. Lehet száraz, nyálkás, paroxizmális, vagy akár kombinálódhatnak is ezek a jellemzők. „A krónikus köhögésben szenvedő beteg több mindenre panaszkodhat: „csepegést” érez a orrgaratban, az orrból állandóan váladék folyik ki, idegen testet érez a torokban vagy a torokszárazságot tapasztal, rekedt vagy zihál. Riasztó tünet, ha a vér jelenik meg a nyálkában vagy vérrel jár a köhögés” – magyarázta Michal Šenitko pulmonológus. Hozzátette a két hónapnál tovább tartó köhögést semmi esetre sem szabad alábecsülni, különösen azért, mert halálos betegségeket is állhat a hátterében.

„A krónikus köhögés oka lehet asztma, allergia vagy krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). A krónikus köhögéssel kapcsolatos legsúlyosabb betegségek közé tartozik a tüdőrák. Szlovákiában ez a betegség a három leggyakoribb onkológiai diagnózis közé tartozik, magas halálozási aránnyal” – fűzte hozzá.

Az időben történő felismerés kulcsfontosságú

Szlovákiában évente több mint 3000 új tüdőrákos esetet és 2000 halálesetet regisztrálunk, miközben többen halnak meg tüdőrákban, mint mell- és vastagbélrákban együttvéve. A tüdőrák a produktív korú embereket is jelentős mértékben érinti.

A szlovákiai helyzet aggasztó, a tüdőrákos betegek közel 70%-ánál előrehaladott stádiumban diagnosztizálják a betegséget, és az átlagos idő, amíg Szlovákiában a páciens az első tünetektől számítva kezelést kap, több mint 160 nap. Az áttétes tüdőrákos betegek ötéves túlélési aránya mindössze 10%. Ha a rákot korán észlelik, ez az arány 60%-ra nő. „A tüdőrák előrehaladott stádiumú kezelése nemcsak rosszabb prognózist jelent a beteg számára, hanem anyagilag is megterhelő. Ezért fontos a daganat időben történő felismerésére és a kezelés mielőbbi megkezdésére összpontosítani" - magyarázta Palušková.

Mindezek miatt még a tüdőrákszűrés megkezdése előtt a megoldást egy, az orvosok számára kialakított és a krónikus köhögésben szenvedő betegek kezelésére vonatkozó precíz eljárás jelenti. A Szlovákiai Háziorvosok Társasága és a Pulmonológiai és Ftiziológiai Társaság együttműködésének köszönhetően így jött létre a ŠDTP, amely jelentősen lerövidíti és egyértelműen meghatározza a krónikus köhögésben szenvedő beteg útját a háziorvostól a tüdőgyógyászati kezelésig. „Az országos tüdőszűrés bevezetése előtt előállunk az első és fontos lépéssel, hogy időben azonosítsák a súlyosabb tüdőbetegségben szenvedőket“ – tette hozzá Palušková.

Mi vár a betegre az új szabvány szerint a háziorvosi rendelőben?

1. Anamnézis

Az orvos először megismerkedik a beteg kórtörténetével. Megkérdezi, mióta köhög a beteg, hogy a köhögés összefügg-e a fizikai aktivitással, szezonális-e (pl. tavaszi köhögés). Ezután kideríti, milyen típusú köhögésről van szó. Történt-e sérülés vagy műtét, van-e a betegnek „nyálkásodása“, orrdugulása vagy megváltozott/elveszett-e a szaglás. Az orvos megkérdezi a beteget, hogy dohányzik-e, és ha igen, mennyi ideig és hány cigarettát szív el naponta, rág-e dohányt vagy használ-e az ún. vaping-et. Végül, de nem utolsósorban megkérdezi a pácienst, hogy hol dolgozik, mi a hobbija, milyen körülmények között él. Mindezek a kérdések fontosak az orvos számára annak megállapításához, hogy a páciens érintkezésbe kerül-e porral vagy más vegyi anyagokkal.

2. Fizikai vizsgálat

Az orvos megvizsgálja a páciens felső és alsó légutait, orrát, melléküregeit, szájüregét, nyirokcsomóit, nyakát, pajzsmirigyét és fejbőrét. Az orvos ellenőrzi a magasságot, testsúlyt, vérnyomást, pulzust, testhőmérsékletet és az oxigéntelítettséget is.

3. Laboratóriumi vizsgálat

A vérvétel részeként az orvos megvizsgálja a vérképet, a glikémiát, a kreatint, a májenzimeket, a gyulladásjelző CRP-t, de a nátriumot és a káliumot is. Orrtamponot készít, és a mintát mikrobiológiai vizsgálatra küldi.

4. Egyéb vizsgálatok

Ha a beteg krónikus köhögésben szenved, az orvos mellkasröntgenre és EKG-vizsgálatra küldi.

A fenti eljárások alapján a háziorvos felméri a beteg egészségi állapotát. Szükség esetén nem gyógyszer nélküli vagy gyógyszeres terápiát ír elő, és egyezteti az ellenőrzés időpontját. A vizsgálatok eredménye alapján az orvos pulmonológushoz utalhatja a beteget.

Ezt követően mi történik ilyenkor a pulmonológusnál?

A pulmonológus a háziorvosi jelentés további vizsgálatokat végez el. Ez elsősorban CT- vagy MR-vizsgálatokat jelent, és a pontos diagnózis felállítása érdekében a beteg tesztet végez el. Ha az egészségügyi problémák okát nem lehet megállapítani, vagy a tüdő onkológiai megbetegedéséről van szó, a betegnek bronchoszkópos vizsgálaton kell átesnie. Ha a helyzet úgy kívánja, az orvos további fül-orr-gégészeti, immunológiai, gasztroenterológiai vagy kardiológiai vizsgálatot is javasolhat.

(zdravie.pluska.sk)