Nem elég, hogy nem szép látvány a bütyök, még fáj is

Azóta látunk deformált lábat, bütyköt, amióta az emberek szoros cipőt kezdtek viselni. Ezt igazolták a múlt században végzett kutatások. Kiderült, hogy az emberek főleg mezítláb jártak, s bütyök csak kivételesen fordult elő, főleg azoknál, akik kiskoruktól cipőt viseltek. Az idősebb nőkre jellemző ez a deformáció. „Ismeretes, hogy a bütyök a negyvenedik életév után, de az arra hajlamosaknál már 18-20 éves korban alakul ki. Férfiaknál a halux valgus 60 éves kor után jelenik meg” – mondja dr. Kovács Gábor ortopéd szakorvos.

A genetika és a cipőviselet

Bár a fő bűnösnek a szoros cipőt tartják, amiben van is némi igazság, a legfőbb és leggyakoribb ok a genetikai hajlam. „Ide tartozik például a veleszületett kötőszövet-gyengeség vagy az ízületek mozgékonysága, a veleszületett lúdtalp, az ínrövidülés, de a baleset és természetesen a nem megfelelő cipő is” – sorolja az okokat az ortopéd. Az egyéntől függ, hogy mikor jelentkezik a bütyök, minden az említett kockázati tényezők kombinációjától függ. Ha nem baleset okozza, akkor általában lassú és észrevétlen folyamatról van szó, amikor a lábfejben megrövidülnek a nagylábujjra ható izmok és inak, és a nagyujj fokozatosan a többi ujj felé hajlik, és nyomja őket. Ezzel szemben a lábközépcsont elhajlik a többitől. A talp középen kiszélesedik, az ujjaknál pedig beszűkül. A deformált ujj olyannyira kinyomódhat, hogy a többi ujj alá kerül. „Az egész lábfej deformálódik, az inak és az izmok meglazulnak, és a többi ujj is deformálódik – mondja az ortopéd, és hozzáteszi: – Mindez megváltoztatja a járást, megfájdulhat a boka, a térd, a csípőízület.”

Több a nő

A felmérések szerint a halux valgus a népesség 2-4 százalékát érinti, s ebből 4:1 arányban vannak a nők. A bajt kezdetben egyáltalán nem is veszi észre az ember, ami nagy kár, mert épp e korai stádiumban a speciális éjszakai korrektorral lassítani lehet a kóros folyamatot. „Amikor már látható az elváltozás, akkor már semmi értelme nincs ezeknek az eszközöknek. Amikor kialakult a bütyök, a láb már képtelen visszanyerni eredeti formáját” – figyelmeztet a szakember. Segíthetnek a cipőbetétek és a kiegészítő fizioterápia. „Nagyon hasznos, ha gyakran járunk mezítláb, így késleltethetjük a bütyök kialakulását” – tette hozzá a szakember. Legjobb, ha minél előbb kikérjük a szakember véleményét. „Amint panaszt – elváltozást, kisebb kidudorodást, bőrelszíneződést, érzékenységet, erős fájdalmat – tapasztalunk, minél előbb menjünk orvoshoz” – tanácsolja az ortopéd.

Tornázni kell

Az orvos alaposan megvizsgálja az egész lábfejet, minden elváltozást észrevesz, megfigyeli az ujjak helyzetét, a különböző nyomásokat, a haránt ívet, leméri a lábat. Megfigyeli a járást, azt, hogy a beteg hogyan terheli a talpát, milyen a testtartása, utána megröntgenezi a lábat. A műtét semmiképpen nem az első a kezelésben. Ha idejében kerül orvoshoz a beteg, a haluxot konzervatív gyógymóddal – kineziológiai tapasz felhelyezésével, speciális fizioterápiával – lehet kezelni. A talp erősítésén kívül a láb elrugaszkodó képességének javítására és különféle eszközökkel végzett egyensúlyozó gyakorlatokkal a helyes testtartás elsajátítására összpontosítja a figyelmet. Fontos erősíteni a gerinc mély stabilizációs rendszerét, a fizioterapeuta pedig megtanítja a beteget, hogy kell speciálisan a halux valgusra kifejlesztett gyakorlatokat végezni. Az orvos valószínűleg méretre szabott ortopéd betétet, esetleg egészségügyi cipőt és megfelelő rögzítőt ír fel.

Mikor szükséges a műtét?

„Műtét csak akkor ajánlott, amikor a halux egészségi problémát okoz, nem pedig akkor, amikor esztétikai gondot jelent. Akkor vállaljuk, amikor már fájdalmaink vannak, és a láb egyre jobban deformálódik” – mondja Kovács doktor. A műtét célja a fájdalom enyhítése, a deformitás kijavítása és a kiújulás megelőzése. „Több műtéti technika létezik aszerint, hogy az elváltozás mely fokáról van szó és hol van szükség korrekcióra: a csonton vagy a puha szöveteken (az inakon vagy az izmokon). Leggyakrabban arról van szó, hogy a csontkinövést lereszeljük, esetleg korrekciós csontmetszést hajtunk végre, vagy módosítjuk a deformitás szögét, esetleg csökkentjük a csontstruktúrák mozgékonyságát. A puha szöveteket is műtjük, ami azt jelenti, hogy meglazítjuk a deformációt okozó inakat és izmokat” – hangsúlyozza a műtét lehetőségeit a szakember. Az esetleges kiújulás lehetősége az elvégzett műtét típusától függ.

A felépülés hossza

A műtét típusától függ a felépülés hossza és minősége. „Ha csonton végezzük a műtétet, a felépülés általában 6 hétig tart. Kaphat a beteg rögzítőt, amivel tud járni, s közben terhelheti a végtagot. Súlyos csontműtétkor mankóval ajánlatos csökkenteni a láb terhelését. Ha a puha szöveteken végeztük a műtétet, rögzítő sem kell. Elég a fásli, ami megfelelő helyzetben tartja a lábat. Azonban mindig fontos a műtét utáni rehabilitáció, ami a műtéttől és a felépülés gyorsaságától függ” – tette hozzá Kovács doktor. Nem minden műtét vezet a panaszok gyors és teljes megszűnéséhez. Ezután is fontos a rehabilitáció, amibe a testtartás javítása is beletartozik.

Martina Palovčíková, Zdravie