Mit egyen a kisiskolás?

A kisiskolások többségénél az étkezések egy része az iskolában zajlik, de a reggeli biztosítása mindenképp a szülő feladata. Kívánatos lenne, hogy egy gyerek se induljon el éhesen az iskolába. Fontos, hogy a reggeli legyen tápláló, tartalmazzon gabonaféléket, pl. kenyeret, pékárut (ha lehet, teljes kiőrlésű lisztből készülteket), felvágottat, sajtot vagy tojást, vagy joghurtot, kefirt, nyers zöldséget és valamilyen innivalót – tejet, tejes italt, gyümölcslevet vagy teát. A reggel elfogyasztott ital soha ne maradjon el! Ha a gyermek étvágytalan, akkor is ragaszkodjunk ahhoz, hogy legalább egy bögre meleg kakaót vagy teát vegyen magához!

A vacsora is kiemelt fontosságú étkezés, állhat hideg vagy meleg ételekből. Felmérve a napjainkra jellemző iskolai étkeztetés hiányosságait, igyekezzünk úgy összeállítani a vacsorát, hogy a gyermek hozzájuthasson a létfontosságú tápanyagokhoz.

Ha a gyermek ebédjéről a szülő gondoskodik, akkor délben mindig meleg ételt adjon a gyereknek! A tízórai és az uzsonna lehet valamilyen gyümölcs, tejtermék, péksütemény, szendvics, müzliszelet stb.

A szülő felelőssége

Az iskola mellett mindenekelőtt a szülő felelőssége, hogy a gyermekek a fejlődésükhöz szükséges öszszes tápanyagot megkapják. Fontos, hogy a napi ötszöri étkezés biztosítva legyen, és az asztalra a lehető legváltozatosabb formában kerüljenek a tápláló ételek.

A gyerekek kb. egyharmada nem étkezik naponta ötször. Jellemző, hogy gyakran elmarad a reggeli, és nagy részük nem fogyaszt naponta tejterméket, gyümölcsöt, zöldséget.

A helyes étkezési szokások kialakítása

A kisiskolás gyerekeket ebben az életkorban rengeteg olyan külső hatás éri, ami a táplálkozásukat nagyban befolyásolhatja, pl. iskolai étkezés, divat, otthoni szokások, reklámok.

A szülők ezek közül leginkább az otthoni szokásokat tudják befolyásolni, illetve az otthon elsajátított szokások segítenek abban, hogy a gyermek ne essék áldozatul a legtöbbször egészségtelen „étkezési divattrendeknek”.

Ebben az életkorban már van sok óvodáskorban berögzült szokás, ami ha pozitív, akkor folytatni kell, illetve megerősíteni. Abban az esetben, ha a gyermekek táplálkozását nagyrészt helytelen, negatív attitűdök jellemzik, a szülőknek még mindig nem késő befolyásolni, illetve a helyes útra terelni azokat.

Természetesen alapvető, ugyanúgy, mint az óvodásoknál, hogy a szülők, nagyszülők, nagyobb testvérek pozitív példát mutassanak. Ebben az életkorban az ún. játékos tanítás mellett már érdemes a „tudatos tanítást” is alkalmazni, mert a 7–10 éves gyerekeknek sok minden elmagyarázható, és a csemetét érdeklődőek is. A táplálkozással, egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteket a gyermekek ideális esetben az iskolában is kapnak, aminek elsajátítása akkor a leghatékonyabb, ha otthon a szülő is bekapcsolódik az „oktatásba”. Ez a kisiskolások esetében sokszor akkor a leghatékonyabb, ha a tanítás egy kicsit játékos formában történik. Pl. a különféle gyümölcsök, zöldségek, pékáru, egy pohár tej, tojás stb. könnyen ábrázolhatóak rajzolva vagy gyurmával. Érdemes ilyenkor elmondani azt is, hogy az egyes élelmiszerek miért fontosak a szervezet számára. Különféle gyerekeknek szóló kiadványok, szórólapok, illetve könyvek segítségével az elméleti tudás egy részét maguk is el tudják sajátítani.

Gyakori, hogy egyes ételfélékre a gyerekek azt mondják, hogy nem szeretik. Érdemes ilyenkor az adott élelmiszert más formában elkészíteni.

Egy másik nagy lehetőség, amit érdemes „kihasználni”, ugyanaz, mint az óvodások esetében is, azaz, bevonni a gyereket az ételkészítésbe, tálalásba.

Vonjuk be a gyerekeket az ételkészítésbe!

Az iskoláskorú gyerekek már sokkal több mindenbe bevonhatóak, mint az óvodások. A szendvicsek, saláták, dresszingek elkészítését többségük már önállóan is el tudja végezni. A palacsintatészta, illetve különféle süteményekhez, tortákhoz a tészta keverése, a sütemények díszítése, tojás felverése, panírozás, rakott ételek rétegezése, sajtreszelés, tejes italok, turmixok készítése stb. a gyerekek nagy részének már nem okoz problémát. Természetesen a különböző ételkészítési műveletekbe, illetve fázisokba a gyerekeket a koruktól és ügyességüktől függően kell bevonni. Egy idősebb és ügyesebb gyereket már a tűzhelyhez is oda lehet engedni, de a biztonság érdekében csak felnőtt felügyelet mellett.

A konyhában átélt sikerélmények valószínű, hogy pozitívan fogják befolyásolni táplálkozásukat, azaz szívesebben elfogyasztják a zöldséges ételeket, tejtermékeket, stb. A noszogatás, a litániázás helyett természetes módon tálaljuk az egészséges ételeket az asztalra! A „meg kell enni a répát, mert egészséges” jelmondat bár igaz, de kevéssé meggyőző. Azonban ha a friss, gusztusosan csíkokra vágott répa egy tálban vár arra, hogy elropogtassuk, ha dresszing is kerül mellé, és ha mi magunk is fogyasztjuk, ez sokkal hatásosabb, mint bármilyen példabeszéd.

Édesszájú gyerekek

A gyerekek érdeklődőek, értelmesek, taníthatóak, így érdemes ebben a korban komoly figyelmet szentelni annak is, hogy a gyerekek megtanulják az egyes élelmiszercsoportok, köztük az édességek helyét és szerepét is a táplálkozásban.

A különféle édességek fogyasztása a gyerekek számára ne legyen tiltott, de ne is legyen mindennapos, és főleg ne legyen az ajándékozás vagy a jutalmazás fő tárgya!

Fontos hogy már ebben a korban megtanulják, hogy az édességeket a főétkezések után fogyasszák, és hogy az egyszeri adag egy egész torta helyett 1 szelet torta vagy sütemény, egy egész tábla csokoládé helyett pár kockányi, vagy egy kis szelet csoki, egy zacskó cukorka helyett csak egy pár szem.

Az édességtől való tiltás sokszor azért nem vezet célra ebben a korban, mert a gyerekek, ha otthon tiltva vannak az édességtől, akkor zsebpénzükből megveszik bárhol.

Az édességek – ugyanúgy, mint a többi élelmiszercsoport helyét –, szerepét a táplálkozásban érdemes minél hamarabb megtanítani a gyerekeknek, mert későbbi táplálkozásukban a rögzült szokások jelentős szerepet fognak játszani.

(Forrás: Táplálkozás és Tudomány)

Iskoláskornak az óvodáskor és a serdülőkor közötti időszakot, vagyis iskoláskorúaknak a 7-10 éves gyerekeket nevezzük. Ez az életszakasz jelentős testi és szellemi fejlődéssel jár, tehát a megfelelő táplálkozás fontos szerepet játszik egészségi állapotukra, valamint fejlődésükre nézve. A kisiskolások növekedése egyenletes, kiegyensúlyozott, így a táplálkozásuknak is kiegyensúlyozottnak kell lenni.