Minden harmadik beteg gyógyszerfüggő

Kikerülni a gyógyszerfüggőség bűvköréből egyáltalán nem könnyű. Az igyekezet és a szakemberek segítsége ellenére a betegek csaknem egyharmada képtelen rá – ezt igazolta a Liek s rozumom projekt által végzett felmérés. A Betegek Jogvédelmi Szövetsége az említett projekt segítségével hívja fel a közvélemény figyelmét a helyes és biztonságos gyógyszerfogyasztás fontosságára.

A kulcsszerep az orvosé

A gyógyszerfüggőség ugyanolyan káros, mint más függőség. Első lépésként az a legfontosabb, hogy a beteg tudatosítsa függőségét és igyekezzen tenni ellene. A decemberben végzett felmérésben 1004 beteg vett részt, s kiderült, hogy a betegeknek csak kétharmada szabadul meg ettől a függőségtől.

A krónikus betegségben szenvedők gyakrabban ismerik be, hogy a kezelőorvos játssza ebben a kulcsfontosságú szerepet. A megkérdezettek 63 százaléka beismerte, hogy az orvos segítsége nélkül nem tudta volna leküzdeni.

Minden tizedik betegnek speciális intézetben kezelésen kellett részt vennie. Azok, akik nem szenvedtek semmilyen krónikus betegségben, minden segítség nélkül maguk is le tudták győzni gyógyszerfüggőségüket. Ők képezték a megkérdezettek felét. Dr. Jozef Glasa professzor, a projekt szakmai védnöke szerint azonban felmerül a kérdés, hogy valóban gyógyszerfüggőségről vagy csak szokásról volt szó.

Az nem nevezhető függőségnek, ha valaki krónikus betegként hosszú ideig gyógyszert szed. A veszélyeztetettek csoportjába tartoznak a krónikus fájdalommal élők, a hosszú ideig erős stressz alatt állók, azok, akik lelkileg labilisak, továbbá az egészségügyben dolgozók. „Bár az emberek egy része úgy érzi, hogy gyógyszerfüggő, mert hosszú ideig gyógyszert szed bizonyos krónikus betegségre, mint például magas vérnyomás, magas vérzsírszint vagy cukorbetegség, de ez nincs így” – mutatott rá dr. Jozef Glasa professzor.

Függőségről akkor beszélünk, ha a hosszú távú gyógyszerhasználat során az ember elveszíti önkontrollját és befolyásolja döntéseit. Mint sok más esetben, ebben is kulcsfontosságú a megelőzés, ugyanis a kezelés nem mindig jár sikerrel, még akkor sem, ha ezt pszichiáter vagy más szakemberek segítik.

Erős elhatározás kell

„A gyógyszerfüggőség, hasonlóan, mint más függőség kezelése, erős elhatározást és elszántságot igényel. A valóság azonban az, hogy sokan nem is akarnak megszabadulni problémájuktól. A függőség tárgya, például a gyógyszer, az alkohol, a nikotin, a mobiltelefon vagy az internet, életük fontos részét jelenti, s félnek lemondani róla” – tette hozzá Glasa professzor. A felmérés szerint az emberek 6 százalékánál soha nem alakul ki függőség. 18 százalék próbálkozik, de nem tud megszabadulni a függőségtől, s ennek ellenére sem kéri szakember segítségét. Legnehezebb az első lépést megtenni, vagyis beismerni, hogy gyógyszerfüggő.

A lehetséges okok

A gyógyszerfüggőségre való hajlamnak genetikai, családi viselkedésmintákon alapuló, szocializációval összefüggő okai lehetnek. De az egyedi, egyéni frusztrációk, traumák, a mindennapi élet kihívásaival való megbirkózás nehézsége, szorongásos állapotok, illetve szorongásos kórképek, valamint korábbi szenvedélybetegség, például alkoholizmus kezelése is szerepet játszhatnak a gyógyszerfüggőség kialakulásában.

A közvetlen kiváltó ok az, hogy az érintett valamilyen más lelki problémával küzd, illetve szenvedélybeteg, szorongásoldó vagy leszokást segítő gyógyszert kap. Esetleg fájdalomcsillapítót szed, valamilyen, nem függőséggel kapcsolatos betegség esetén. Miután kiderül, hogy a gyógyszer jótékonyan hat a hangulatára, enyhíti a szorongását, egyre többször veszi be, és végül kialakul a kémiai függőség, amikor már nem a beteg irányítja az eseményeket saját döntésével, hanem a szer hatása alá kerül. Az orvosoknak elvileg váltogatniuk kellene a lelki problémákra adott gyógyszereket, de sokszor elfelejthetnek váltani – ez közvetlen oka lehet ennek a függőségnek.

Általában akkor alakul ki, ha valamilyen más szenvedélyszerről, például alkoholról való leszokás miatt valaki helyettesítő gyógyszert kap, vagy szorongásos panaszai miatt kezd szedni nyugtatókat.

Fájdalomcsillapítók, altatók, nyugtatók esetében is előfordulhat. Ha egy gyógyszeren „rajtafelejtik” a beteget, vagy a páciens önkényesen megemeli az általa szedett gyógyszer dózisát, akkor kialakulhat a függőség. Ha valaki függővé vált, akkor az adott gyógyszer megvonása elvonási tüneteket okozhat.

(w-ki)