Minden ember fertőzött lehet, tehát a szájmaszk kötelező

Olybá tűnik, hogy több intézkedést (az iskolák, óvodák, a bevásárlóközpontok bezárása, az emberek mozgásának korlátozása, a szájmaszk viselésének kötelezővé tétele és a külföldről hazaérkezett emberek karanténba helyezése) időben és eléggé széleskörűen hoztunk meg, s ennek most érik be a gyümölcse. Fontos, hogy minél több beteget és tünetmentes embert teszteljünk, mert így tudjuk legjobban meggátolni a fertőzés terjedését. Ezen a téren többet is tehettünk volna, de el kell mondanom: minden érdekelt fél arra törekszik, hogy minél jobban javuljon a helyzet. Sajnos sok minden a speciális, vizsgálati reagensek (olyan vegyületek, amelyek egy másik vegyülettel lépnek reakcióba) szállításától függ. Világviszonylatban is korlátozott mértékben lehet csak hozzájuk jutni, hiszen minden ország rossz helyzetben van. Szlovákiában már naponta 1000 tesztet végeznek, ám a magánlaboratóriumok bevonásával rövid időn belül ez a szám 10 ezerre emelkedhet. Van kapacitásunk a növelésre, de még mindig gondok vannak a speciális vegyszerek és a teszteléshez szükséges reagensek beszerzésével. Szerencsére a tudományos szakmai közösség segít abban, hogy megtaláljuk a hatásos B tervet, ami úgy tűnik, eredményes lesz.

Aki ősszel beoltatta magát az influenza ellen, az most nagyobb biztonságban érezheti magát, vagy annak a vakcinának a koronavírushoz semmi köze?

Nincs köze hozzá. Az influenza elleni védőoltás nem nyújt védettséget a SARS-CoV-2 koronavírus ellen. Bár az influenzavírusnak és a koronavírusnak vannak közös tulajdonságai, de más vírustörzsről van szó, s főleg a genetikai információk tekintetében különböznek egymástól. A két vírusnak mások az úgynevezett felületi antigénjeik, amelyekkel szemben a vakcina védetté tesz.

Nagyon kevés Covid-19-ben szenvedő betegről tudunk, aki influenzavírussal is fertőzött. Egynél sem volt súlyos a betegség, és senki nem halt meg. A SARS-CoV-2 koronavírus ellen jelenleg nincs vakcina, több szérum fejlesztésén dolgoznak, de a klinikai vizsgálatok még csak a kezdeti stádiumban tartanak. A szérumra egy vagy akár több évet is várni kell.

Rendszeresen felbukkannak olyan ajánlások, miszerint szájmaszkot felesleges viselni annak, aki egészséges. Mi az igazság?

A maszk fő célja az, hogy megakadályozza a fertőzés terjedését a fertőzöttek és azok között, akik már terjesztik a vírust, de még tünetmentesek. A fertőzöttek felénél a fertőzést követő 5. nap körül kezdenek jelentkezni a betegség tünetei, ám akár már a fertőzés után 24 órával fertőzhet. Az emberek másik felénél az első tünetek később, rendszerint 14 napon belül jelentkeznek, de voltak olyan esetek is, amikor csak 27 nap múlva mutatkoztak meg. Előfordult, hogy a fertőzött ember teljesen tünetmentes volt. A probléma az, hogy ő egészségesnek érzi ugyan magát, miközben terjeszti a vírust. Épp a szájmaszk vet gátat a vírus cseppfertőzéses terjedésének. Elvileg minden egyes ember fertőzött lehet, tehát mindenkinek viselnie kell a szájmaszkot. Természetesen sok függ a minőségétől, helyes viselésétől és kezelésétől. Az otthon varrott egyszerű szájmaszk is megfelel, de nem véd annyira, mint a minőségi, szabadalmazott.

Állítólag a szigorú intézkedéseknek legalább két lappangási idő hosszáig, vagyis kétszer 14 napig kell tartaniuk. Miért?

A pesszimista forgatókönyv szerint a fertőzött ember csak 14 nap múlva érezhet bizonyos tüneteket (ez a fertőzöttek 99 százalékára vonatkozik), s ez alatt az idő alatt további családtagot fertőzhet meg, akinél szintén legkésőbb 14 nap után mutatkozhatnak panaszok, tehát 28 nap alatt megszakadhat a fertőzési láncolat. Szóval a maximális biztonság miatt ajánlják a két lappangási időt, bár hozzá kell tennem, a biztonság sem mindig abszolút.

Csaknem három hét karantén után mekkora az esélyünk, hogy elkerüljük az olasz forgatókönyvet?

Tudatosítsuk, mit jelent a karantén: a fertőzés terjedésének megakadályozását. Feltételezzük, hogy három hét alatt a fertőzöttek 99 százalékát ismerjük, vagyis el tudjuk őket szigetelni. A többiek munkába járhatnak, a gazdaság beindulhat. Ám ez nem lesz eredményes, ha Európa, ideális esetben az egész világ nem egyezik meg a karantén egy bizonyos időpontjában, s egyszer csak külföldről „importált” új fertőzések jelennek meg. Több ázsiai országban most épp ezzel a problémával állnak szemben.

Mire számíthatunk azután, ha visszavonják a korlátozó intézkedéseket? Azt jelentené, hogy megnyertük a háborút?

Nem egészen. A kínai Vuhanban, ahonnan a fertőzés elindult, a karantén 2 hónapig tartott. Március végén – még mindig óvatosan – lassan, fokozatosan kezdték enyhíteni a korlátozásokat. Senkinek nincsenek tapasztalatai semmilyen pandémiával, így a karantén hatását is nehéz felmérni. Amíg nincs gyógyszer és szérum a Covid-19 ellen, amíg a gyógyultak nem lehetnek biztosak abban, hogy ellenállókká váltak a vírussal szemben, addig nehezen jelenthetjük ki, hogy a háborút megnyertük.

Amíg nincs gyógyszer és szérum a Covid-19 ellen, addig nehezen jelenthetjük ki, hogy a háborút megnyertük