Milyen a teljes értékű táplálkozás?

A nagyrészt laktovegetáriánus táplálkozás során a csak kismértékben feldolgozott élelmiszereket részesítjük előnyben. Az étlapon legfőképp teljes értékű gabonából készült élelmiszerek, zöldségek és gyümölcsök, burgonya, hüvelyesek, valamint tej és tejtermékek, illetve csekély mennyiségű hús, hal és tojás szerepelnek. A tápláléknak körülbelül a fele nyers zöldség és gyümölcs. Az ételeket friss alapanyagokból, kímélő hőkezeléssel és kevés zsír felhasználásával készítik el.

A táplálkozásökológia, ez az új tudományos terület, amely a táplálkozás és az egyén, a környezet és a társadalom kölcsönhatásait vizsgálja. Ez a szemléletmód az egész táplálkozásrendszert vizsgálja az előállítástól kezdve a szállításon, tároláson, feldolgozáson túl, amíg az élelmiszer háztartásokba kerül, elkészül és elfogyasztjuk, egészen addig, amíg a csomagolóanyagot és a szerves hulladékot eltávolítják.

Miért helyezik előtérbe a kismértékben feldolgozott élelmiszereket?

Egészségi szempont: A csekély mértékben feldolgozott élelmiszerek általában kevésbé kalóriadúsak, tápértékük pedig nagyobb, mint az erősen feldolgozott élelmiszereknek, gyakran több ballasztanyagot tartalmaznak, ilyen pl. a teljes értékű gabona a fehér liszttel szemben. ĺgy például a cukorbetegek vércukorszintje egy reggeli müzlifogyasztás után alacsonyabb és kiegyensúlyozottabb, mint egy ugyanolyan tápanyagokat tartalmazó „normál” reggeli után.

Környezeti szempont: A feldolgozás mértékével többnyire együtt nő az energia és a csomagolóanyag felhasználása.

Szociális szempont: A csekély mértékben feldolgozott élelmiszerek közvetlenül kerülhetnek értékesítésre, ami biztosítja a kis- és középgazdálkodó réteg üzemeinek működését.

Miért helyezik előtérbe a növényi élelmiszerek, nyers gyümölcs és zöldfélék fogyasztását?

A teljes értékű táplálkozás főként zöldségek és gyümölcsök, teljes értékű gabona és abból készült termékek, burgonya, hüvelyesek, valamint tej és tejtermékek fogyasztását jelenti.

Egészségi szempont: a növényi élelmiszerek (különösen a főzés nélkül készültek) vitamin- és ásványianyag-tartalma nagy, illetve sok ballasztanyagot és másodlagos növényi anyagot tartalmaznak. Ezzel általában alacsonyabb energiamennyiség is együtt jár. Az így táplálkozó emberek kevésbé híznak el és több antioxidáns hatású vitamint juttatnak szervezetükbe.

u Környezeti szempont: A növényi élelmiszerek előtérbe helyezése segíti az olyan környezeti problémák elkerülését, mint a nagyüzemi állattartás, például kevesebb energiát és vizet igényel, és kevesebb nitrátot juttat a mezőgazdasági területekre. Lehetőség szerint fogyasszunk csak bizonyítottan ökológiai termelésből származó élelmiszereket!

Miért?

nem tartalmaznak könnyen oldódó ásványi anyagokat tartalmazó trágyákat

nem tartalmaznak kémiai, szintetikus növényvédő szereket

nem alkalmaznak a betegség megelőzésére irányuló orvosságokat (például antibiotikumot) az állatok gyógyítására

kizárólag saját termesztésű takarmánnyal etetik az állatokat

az állattartás a fajnak megfelelő.

Miért helyezik előtérbe a helyi termesztésű, és az évszaknak megfelelő élelmiszereket?

A helyben termelt és az évszaknak megfelelő élelmiszereknek nagyobb a tápértékük, ízletesebbek, mert nem kell éretlenül szüretelni, és hagyományos tárolás után, kezeletlenül kerül az asztalra. A melegházak működtetéséhez szükséges energiafelhasználás teljesen kiesik, a költséges és környezetszennyezéssel járó szállítást és a csomagolást is megtakarítjuk.