Miért ne gyújtsunk rá?

A dohány füstje nagyon sok káros vegyi anyagot tartalmaz, hogy csak a három legfontosabbat említsük: nikotint, szénmonoxidot és kátrányt.

A nikotin noradrenalint szabadít fel, amely növeli a pulzust, a vérnyomást, szívritmuszavart okoz, hozzájárul a szabad zsírsavak elszaporodáshoz a vérben, megnöveli a vérlemezek tapadását, ami vérrögök képződéséhez vezet.

A kátrány bizonyítottan rákkeltő. A legismertebb összetevője a benirén és a benzantracén. Néhány más anyag a dohány égésekor szabadul fel, mint pl. az izoprén, továbbá a szterolok. Feltételezhető, hogy a rádiokatív polónium is bekerül a tüdőbe, és elősegíti a daganat kialakulását. A szénmonoxid hatástalanítja a hemoglobint, a vérfestéket, amely az oxigént szállítja az egyes szövetekbe és szervekbe.

A dohányzás abbahagyása után az elvonási tüneteket több módon enyhíthetjük: nikotin rágógumival, tapasszal, s egyéb nikotintartalmú preparátumokkal. Már Szlovákiában is kapható a vareniklin hatóanyagú gyógyszer azoknak, akik végleg szeretnének megszabadulni e káros szenvedélytől. A vareniklin az agyban ugyanazokra a receptorokra hat, mint a nikotin, így csökkenti a nikotinéhséget és enyhíti az elvonási tüneteket. A tanulmányok azt mutatják, hogy a dohányosok 44 százaléka, akik ezt a gyógyszert szedték, 12 hét alatt képesek voltak lemondani a nikotinról.

Szlovákiában az elmúlt évben a felnőtt lakosság 38 százaléka dohányzott, ami 8 százalékkal kevesebb, mint 2000-ben. Ez örvendetes, de az már nem, hogy egyre több fiatal, főleg lány gyújt rá. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a korábban említett kedvező fejlődés nem annak köszönhető, hogy törvényt fogadtak el a nem dohányzók védelmére és megemelték a dohányipari termékek árát. Csak remélni lehet, hogy egyre többen ismerik fel, milyen sokat ártanak egészségüknek a nikotinnal.

Az említett dohányzás ellenes törvényről még nem sokan tudnak, nem ismerjük a benne rejlő lehetőségeket. ĺgy kevesen veszik a bátorságot, hogy figyelmeztessék a közterületen dohányzót arra, törvényt sért, s ezért akár 2000 korona bírság is kiszabható.

A Stop fajčeniu polgári társulás felmérése szerint a megkérdezettek 49 százaléka mondta, hogy tud a törvényről és csak 8,7 százalék ismeri minden részletét. „Az embereket legjobban a vendéglőkben és az autóbuszmegállókban zavarja a füst. Ám kevés dohányos fogadja el, hogy ezeken a helyeken tilos a dohányzás. A törvény betartásának alacsony színvonaláról tanúskodik, hogy a megkérdezettek 94,9 százaléka azt mondta: nem tud arról, hogy valamikor valakit megbüntettek volna azért, mert közterületen cigizett” – mondta a Stop fajčeniu igazgatója, Peter Šťastný.

Születőben van a nem dohányosok védelmét szolgáló még szigorúbb törvényjavaslat. „Nem célunk a dohányzók megkülönböztetése, hanem a nem dohányzók védelme. A lakosságnak több mint a fele – dohányosok és nem dohányosok – hajlik arra, hogy teljesen tiltsák meg a dohányzást a vendéglőkben és a bevásárló központokban. Az embereket ezeken a helyeken nemcsak zavarja, hanem veszélyezteti is a füst.

A passzív dohányzás következtében Szlovákiában évente 512 ember hal meg. A Pfizer gyógyszertársaság egyik célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás ártalmaira és segítse a leszokást. A jövő év januárjában szénmonoxid-mérést szervez azok számára, akik újévi fogadalomként szeretnének leszokni a dohányzásról.

November közepén volt a füstmentes világnap. Az ebből az alkalomból tartott tájékoztatón a szakemberek egyebek között beszámoltak arról is, hogy milyen eredménnyel zárult a parlamenti képviselők tüdővizsgálata. A megvizsgált 15 képviselő 11,2 százaléka volt nikotinfüggő. A vizsgált személyek 27 százalékánál komoly elváltozásokat fedeztek fel a kis légzőutaknál. – Hétnek javasoltuk, hogy minél előbb keresse fel a szakorvost – mondta Dušan Smolka tüdőorvos. (ki)

Elrettentő adatok

Évente 5 millió ember hal meg a dohányzás következményeiben.

A dohányzás 2,3-szor emeli a hirtelen szívhalál esélyét.

2,8 szorosára emeli az alsó végtagok aszimptomatikai betegségének kockázatát.

A halállal végződő agyi érkatasztrófák 12–14 százaléka összefüggésbe hozható a dohányzással.

A napi 15–24 cigarettát elszívó nők körében 2,9-szer nagyobb az agyi érkatasztrófa esélye.

A dohányzók körében nyolcszor gyakoribb a hangszalagrák.

Növeli a gyomor-, gége- és hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát,

a húgyhólyag- és veserák esélyét.

Négyszer gyakoribb a dohányosok körében a recehártya öregkori degenerációja.

A 20–30 cigit elszívók 8 évvel rövidebb ideig élnek.

A daganatos betegségek 30, a szív- és érrendszeri betegek 20, a krónikus légcsőhurut 75 százalékát okozza.

A dohányos nők nehezebben esnek teherbe, könnyebben vetélnek el, kisebb magzatot hoznak világra.