Vannak, akik egy-egy kerti parti után égő vörös csípésekkel kénytelenek nyugovóra térni, másokat azonban messziről elkerülnek a vérszívók. Vajon miért éppen az adott embert választják ezek az idegesítő rovarok, miért nem a szomszédot?
Miért engem csípnek a szúnyogok?
Floridai Egyetem kutatói meglepő eredménnyel álltak elő: az eddigi vércsoport- specifikáció helyett a szúnyogok látásával és szaglásával magyarázzák a demokrácia teljes hiányát, vagyis azt, hogy valakit csípnek a szúnyogok, valakit pedig egyáltalán nem. Jonathan Day entomológus szerint a szúnyogokat a látvány és a szag vonzza az emberekhez. Ezek a rovarok különösen késő délután támaszkodnak a látásukra, amikor áldozatukat kiválasztják. A sötét színeket, például a feketét, a sötétkéket vagy a pirosat viselőket, továbbá a mozgásban lévőket hamarabb kiszúrják – állítja a rovartani szakértő, aki szerint a nőstény vérszívók szaglása ugyanilyen fontos a kiválasztásban.
Amikor a szúnyog közelebb repül az áldozatához, már a szagot is érzi: az általunk kilélegzett levegőben található szén-dioxid vonzza őket a legjobban, ezért a gyorsabb anyagcseréjű emberek, a nagy termetűek és a kismamák ideális célpontok. A szúnyogok azonban más szagokat is figyelembe vesznek, például a testmozgás közben képződő tejsav, a leheletben megtalálható aceton vagy a női nemi hormon, az ösztrogén egyik bomlásterméke, az ösztradiol is vonzza őket – folytatta Jonathan Day.
Az ezek szerint roppant kifinomult érzékszervvel rendelkező állatok még a genetikára is adnak: ikervizsgálatokkal kimutatták azt is, hogy egy-egy ikerpár tagjait hasonló mértékben szeretik a szúnyogok, tehát a genetikának is fontos szerepe van. Vannak olyan fajok, amelyek a lábat és a bokát csípik meg előszeretettel, ezeket a lábon élő baktériumok vonzzák oda. Mások inkább a fejet, a nyakat és a karokat veszik célba, mivel itt melegebb a bőr.
Rossz hír, hogy a közhiedelemmel ellentétben az apró rovarok ellen sem a banán, sem a B-vitamin nem véd. Viszont védekezhetünk ellenük különböző krémekkel és spraykel.
A világ egyik legelterjedtebb rovarriasztó vegyülete ugyanúgy hat az ember központi idegrendszerére, mint egyes rovarirtók és harci ideggázok – állítja egy friss francia tanulmány. A vegyület a dietil-metatoluamid, másképpen az Amerikában használatos rövidítésű DEET dietiltoluamid.
(webbeteg)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.