Megőrizhető a frissesség

Az emberek előszeretettel hangsúlyozzák, hogy az időskorral együtt járnak a betegségek. Ön, mint kardiológus és a pozsonyi geriátriai klinika vezető orvosa is így látja, ezt tapasztalja?

– Tény, hogy míg a beteges fiataloknál általában egy-három betegséget állapítunk meg, az idősödőknél és időseknél a tíznél több sem ritka. A WHO módosította az élet felosztását: az 50-től 60-ig terjedő szakaszt áthajlásként, a 60-tól 75-ig terjedő szakaszt az idősödés koraként, a 75-től 90-ig terjedő időt időskorként, a 90 felettit aggkorként, a 100 év felettit pedig matuzsálemi korként emlegeti. Persze tudatosítani kell, hogy a biológiai korra különféle kockázati tényezők hatnak. Egy részük befolyásolható, de vannak adott tényezők, pl. genetikai hajlam. A befolyásolható tényezőkre odafigyelni tehát nemcsak az egyén, hanem a társadalom érdeke is. Köztudott, hogy a népesség 12-20 százalékát az időskorúak teszik ki, ám az egészségügyi kiadások 50 százalékát ők „fogyasztják”.

Ha jól értem, az egyén és a társadalom érdeke a megelőzés volna, miközben nem titok, hogy a megelőzésre jóval fiatalabb korban kell(ene) gondolni.

– Pontosan erre hívjuk fel a figyelmet. Fontos, hogy a megszületéstől fogva ügyeljünk arra, mit és mennyit eszünk, iszunk, mennyit mozgunk, milyen az életmódunk. Kezdetben a szülőkre hárul ez a felelősség, de később magunk veszszük kézbe sorsunkat, egészségünket. Ha ügyelünk a vérnyomásra, a vérzsírszintre, lelkünk állapotára, 250 féle kockázati tényezővel szállunk szembe és elkerüljük vagy késleltetjük pl. az érelmeszesedés kialakulását. Idejében kell gondolni arra, hogy 70-80 évesen segíteni szeretnénk-e szeretteinknek, vagy fekvő betegként a terhükre lenni.

A hangsúlyt az érelmeszesedés elkerülésének szükségességére helyezi, mintha ez lenne a fiatalság megőrzésének titka.

– Igen, mert a szervek vérellátásra szorulnak, így az erek állapota határozza meg az ember korát.

Nemrég napvilágra kerültek a Pfizer gyógyszertársaság anyagi támogatásával készített felmérés eredményei. Mi az oka annak, hogy Szlovákiában oly gyakori az időskori szív- és érrendszeri megbetegedés, illetve halálozás?

– Évek óta foglalkoztat a téma, munkahelyemen gyűjtögettem az adatokat, de jelentős felmérésre anyagiak híján nem volt lehetőség. Amikor értesültem a gyógyszertársaság filantróp programjáról, kidolgoztam egy pályázatot, melynek lényege az időskorban fellépő érelmeszesedés okainak feltárása. Egy fővárosi és a bősi nyugdíjasotthonban élőket vizsgáltunk meg.

Miért jutottak eszébe a bősiek?

– Közismert, hogy Dél-Szlovákiában vészesen magas a szív- és érrendszeri betegek száma, de fontosnak tartottuk összevetni az eltérő közegben élők életmódját is. Bevallom, a városka a szívemhez nőtt, s amikor tehetem, aktív pihenésem színhelye a bősi hétvégi házam. A város vezetése megteremtette számunkra a kellemes munkakörülményeket.

Miből állt a vizsgálat?

– A hagyományos laborvizsgálatok, a vér- és vesefunkciók elemzése, a vérnyomás mérése és az EKG-vizsgálat mellett a napi önellátási képességekre, időtöltésre kérdeztünk rá, tehát nemcsak az idősek testi, hanem szellemi állapota is érdekelt bennünket. A vizsgálat eddigi eredményei sajnos igazolták feltételezéseinket.

Részletezné?

– A nők 62 százalékának, a férfiak 58 százalékának magas a vérnyomása, a hölgyek 71, a férfiak 62 százalékának ugyancsak magas a (rossz LDL) koleszterinszintje, a (jó) HDL-szintjük viszont alacsony (a férfiak 88, a nők 93 százalékánál). A cukorbetegséget, illetve a vércukor anyagcserezavarait a férfiak 47, a nők 39 százalékánál állapítottuk meg, nem ritka a túlsúly sem. A vizsgált személyek 41 százalékánál két, 28 százalékánál három, és közel 10 százalékánál háromnál több, életminőséget befolyásoló kockázati tényezőt fedeztünk fel.

A fővárosban vagy Bősön egészségesebbek az emberek?

– Egészségről nem nagyon beszélhetünk. Meglepett, hogy a bősiek vérzsír- és cukorszintje magasabb, többen dohányoznak. Annak ellenére, hogy vidéken nagyobb a baromfi-, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás lehetősége, nincs nagy különbség a városi és a vidéki népesség egészségi állapota között.

Az eredmények birtokában az emberek egészségi állapotának felmérése után mi a teendő?

– Természetesen a bajok orvoslása, a kórok súlyosbodásának megelőzése, a legmegfelelőbb gyógyszer kiválasztása, ezzel egyidejűleg a betegek egyénre szóló felvilágosítása.

Elképzelhető, hogy az idősek semmibe veszik az életmódjuk megváltoztatására ösztönző tanácsokat?

– Aki valóban ügyel magára, elfogadja játékszabályainkat, még ha keménynek is tűnnek. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az orvos csak 20 százalékban képes befolyásolni az egészségi állapotot, 80 százalékban az egyén és a társadalom egészségpolitikáján keresztül alakítja. Ezért hangsúlyozzuk, hogy oda kell figyelni a fiatalabb korosztályok felvilágosítására, ugyanis a betegségek korai kezelésére fordított anyagiak megtérülnek.

A felmérés alapján Ön közzétette, hogy nem elég felvilágosítani a lakosságot, a tárcának, az egészségbiztosítóknak és az orvosoknak is a helyes életmódot kellene népszerűsíteniük.

– Igen, mert egyrészt okosabban kellene élnünk, másrészt időben, a tünetek jelentkezését követően kellene orvosi segítséget kérni. Az egészségügyi dolgozók szemléletváltására is szükség van, nemcsak a gyógyításra kellene összpontosítaniuk, hanem a bajok, a szövődmények megelőzésére. Ma már nem csupán arról beszélünk, hogy életet adjunk az éveknek, vagy éveket adjunk az életnek, hanem arról: függőség, tehetetlenség, kiszolgáltatottság nélkül minél tovább tartson az egészséges időskor. Ezért a lehető legjobb módszerekkel kellene kezelni az idős embereket.

Engedjen meg egy személyes kérdést. Ön egészségesen él?

– Állítom, igen. Furcsa is volna, ha mértékletességre inteném a betegeket, miközben nem vigyáznék arra, mit eszem, iszom, mennyit mozgok. Reggelente ellenőrzöm a testsúlyomat, s ha látom, többet nyomok a kelleténél, mert hiszen én is vétkezem néha, aznap visszafogom magam. A reggelim bőséges, viszont ebédre csak gyümölcsöt fogyasztok egy karéj barna kenyérrel. Testmozgásnak pedig ott a bősi ház, a kert. Fegyelmezem magam, meggyőződésem, hogy van értelme.

Amit tudatosítani kell

az emberek a korral mind jobban különböznek egymástól, nincs egységes öregedési minta,

egy szerv vagy élettani funkció gyors romlása mindig a kóros elváltozás és nem a normális öregedés következménye,

az idősek azért betegek, mert kóros folyamatok indultak el a szervezetben, és nem azért, mert megszaporodtak éveik száma,

a korosodással gyakran megjelenik az ún. 5 i: immobilitás, inkontinencia, instabilitás, intellektuális hanyatlás és az iatrogenia (orvosi tevékenység vagy megjegyzés helytelen értelmezése folytán bekövetkező ártalom),

az élettani folyamatok megromlása, illetve a belső környezet egyensúlyának felbomlása következtében többféle panasz megjelenésével kell számolni,