Megfékezhető a daganat

Európában évente 340 ezer betegnél diagnosztizálják a végbél- és vastagbélrákot, a betegek felénél a kór áttéteket képez, évente 80 ezer esetben a megbetegedés halálos kimenetelű. Szlovákiában évente 2796 (1605 férfi, 1191 nő) felnőttnél fedezik fel a rákot, s 30 százalékánál már áttéteket képez.

Az utóbbi években a végbél- és vastagbélrák (kolorektális rák) száma egyre emelkedik, mindkét nemben a második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedéssé vált. Férfiaknál a tüdőrák, nőknél az emlőrák előzi meg. „A számok lesújtóak azért is, mert ez a rákfajta szűréssel felismerhető még megelőző, illetve korai állapotában. A gond az, hogy a rákos elváltozás sokáig nem okoz nehézséget, ám a véres széklet már általában a betegség elhatalmasodását jelenti. Ilyenkor már nem elegendő a sebészeti beavatkozás, kemoterápiával és sugárkezeléssel próbáljuk megmenteni a beteg életét. A műtöttek 50 százalékánál az áttétek a tüdőben, illetve a májban fordulnak elő” – sorolta a tudnivalókat dr. Jozef Mardiak onkológus. Negyven évnél fiatalabbak esetében nagyon ritka ez a betegség, az esetek 80 százalékában 50 év felettieket sújtja. Mivel a daganatos megbetegedések közül az egyik legjobban és legeredményesebben szűrhető rákról van szó, csak a lakosság hajlandóságán múlik a megelőzés sikere. A szakértők szerint a három évvel ezelőtt meghirdetett és a jelenleg is tartó megelőzési program nem mozgósította eléggé a középkorúakat arra, hogy megvizsgáltassák magukat, holott az időben észlelt és gyógyított elváltozás életet menthet. „A végbélben, vastagbélben előforduló tumorok növekedésükhöz, táplálásukhoz saját érhálózatot hoznak létre, ám ezek az erek különböznek a hagyományosoktól. Noha minden daganat erezetében megtalálható a növekedési faktor, vastagbélrák esetén a tumor „magához csalogatja“ az ereket, s ezáltal biztosítja a sejtburjánzáshoz nélkülözhetetlen „táplálékot”. Nem csak az 1-2 milliméteres daganat növekedése veszélyes, hanem az is, hogy az érhálózaton keresztül a káros sejtek eljutnak a távolabbi szervekbe, ahol áttéteket képeznek.

A vastagbélrák kockázata

A vastagbél, amely az emésztőcsatorna utolsó szakaszát képezi, tágabb értelemben magában foglalja a végbelet (rektum) is. A vastagbél kb. 130–150 cm hosszú, átlagos átmérője kb. 6 cm. A vastagbél a hasüregben fordított U-alakban helyezkedik el. A kolorektális rákok kb. 80 százaléka a vastagbél alsó, 60 centiméteres szakaszán (bal alhas) alakul ki, ám a gyakoriság emelkedésével együtt egyre gyakrabban alakul ki a magasabb bélszakaszokon. A végbél- és vastagbélrák kialakulásának kockázatát növeli a rostszegény táplálkozás éppúgy, mint a korábban diagnosztizált polip, illetve az 50 év fölötti életkor. Ha a családban, főleg első ági leszármazottnál előfordult vastagbél- vagy végbélrák, kialakulásának kockázata kétszer nagyobb. Külön figyelmet igényelnek azok a betegek, akik vastagbélnyálkahártya-gyulladásban, valamint másfajta rákban (méh-, méhnyak- vagy mellrák) szenvednek.

Leggyakoribb tünetek

hasmenés és székrekedés váltakozása;

véres széklet, amely lehet élénk színű vagy sötétbarna;

általános gyomorpanaszok, felfúvódás, görcsök;

tartós fáradtságérzés, indokolatlan testsúlycsökkenés.

A felsorolt tüneteket nem csupán a vastagbélrák, hanem a vastagbelet, sőt a gyomor-bél traktus bármely részét érintő más kóros elváltozások, így fekélyes, gyulladásos vastagbélbántalmak is előidézhetik. Ha a tünetek bármelyikét hosszasan – két hétnél tovább – észleli a beteg, azonnal orvoshoz kell fordulnia.

Szűrés

A vastagbéldaganatok szűrése során a székletben kimutatható a szemmel nem látható (úgynevezett okkult) vérzés is. Bár nem kizárólag a daganat miatt lehet vér a székletben, pozitív teszt esetén további vizsgálatokra van szükség. Általában gasztroszkópiát (gyomortükrözés, esetleges gyomordaganat kimutatására), illetve kolonoszkópiát (teljes béltükrözés a vastagbél vizsgálatára) végeznek. A kolonoszkópia során láthatóvá válik a teljes vastagbél, a gyanús részekből szövettani minta vehető. Mivel a daganat nem mindig vérzik, a negatív székletteszt nem jelenti egyértelműen, hogy nincs daganat.

Kezelés

A rák diagnózisának felállítása után a beteg számára a kezelőorvos megtervezi a legmegfelelőbb terápiát, amelyben legnagyobb szerepe a sebészeti beavatkozásoknak van. A műtét típusa nagymértékben függ a daganat nagyságától és elhelyezkedésétől. A szokványos sebészi megoldás az, amikor a daganatot tartalmazó bélszakaszt eltávolítják. Korai stádiumban ez a beavatkozás a gyógyulást jelentheti. A kolorektális rák kezelésében a műtét mellett a sugár- és kemoterápiának is fontos szerepe van.

A kemoterápiás kezelés a sugárkezeléssel ellentétben nem helyi, hanem általános, az egész szervezetre ható gyógymód, amely nemcsak a rákos, hanem sajnos az egészséges sejtekben is kárt tesz. A Roche gyógyszertársaság új gyógyszere, melynek hatóanyagát, a bevacizumabot ez év januárjában törzskönyvezték Európában, és október 1-jétől a hazai onkológusok rendelkezésére áll, fordulatot hoz a gyógyításba.

A www.tvojanadej.sk honlap a betegségről, a megelőzésről tájékoztat.