Még egyszer a búzafűről

Egy átlagos ember mintegy négy kilogramm vegyi adalékanyagot fogyaszt el évente. A hosszú ideig tartó kimerültség nem normális állapot, kialakulásához nagyban hozzájárul a szegényes táplálkozás. Ha ugyanolyan fáradtan ébredünk föl, mint ahogy előző nap este lefeküdtünk, akkor a táplálkozás nem adja meg a szervezetünknek a szükséges anyagokat – vagy túl sok haszontalan anyagot tartalmaz, s ezek gátolják az energiaáramlást. A búzafű kétféleképpen tudja helyreállítani az energiaszintet. Először a táplálkozási hiányosságok, a hiányok pótlásával, másodszor pedig a fölösleges anyagok eltávolításával, amelyek elárasztják a sejteket, a vért, a szöveteket és a szerveket.

A búzafűben lévő életerő állítja vissza a test fiatalságát. Ha megfőznénk a füvet, élettelen, puszta anyag maradna. Amikor főzzük az ételt, tönkretesszük az enzimeit és az életerejét. Nem csoda, hogy gyorsan öregszünk és a kelleténél korábban halunk meg. A búzafűlé talán a leghatásosabb és legbiztonságosabb segédszer. Nem azért, mert elpusztítja a baktériumokat vagy a rosszindulatú sejteket, hanem mert az egész testet képes megerősíteni.

Hippokratész, az orvoslás atyja ezzel tökéletesen tisztában volt. Megállapítása szerint „a test gyógyítja önmagát; az orvos csupán a természet segédje”.

A búzafű egyedülálló tápláló és tisztító tulajdonságai miatt a betegségek elleni harc ideális szövetségese, beleértve az olyan bajokat is, mint a szívinfarktus vagy a ráknak bizonyos formái

Az enzimek talán a legfontosabbak. A szó szoros értelmében enzimek százait fedezték föl a búzafűlében. Ezek az enzimek az étrendbe beiktatva pótolják a testben előállított enzimeket, meghosszabbítva azok életét. A búzafűben lévő enzimek a következők: sejtkróm oxidáz, mely a megfelelő sejtlégzéshez szükséges antioxidáns; lipáz, egy zsírbontó enzim; proteáz, a fehérjeemésztést elősegítő anyag; amiláz, mely megkönnyíti a keményítő emésztését; cataláz, ami katalizálja a hidrogénperoxid vízzé és oxigénné bomlását a vérben és a szövetekben; peroxidáz, amely hasonlóan működik, mint a cataláz, csak a sejtek szintjén; transzhidrogenáz, egy olyan enzim, mely segít a szív izomszöveteit jó erőben tartani; valamint a szuperoxid-diszmutáz.

Érdekes megjegyezni, hogy amikor ezek az enzimek gyengülnek – ami az öregedéskor történik –, a test egyre kevésbé tud elbánni a nehéz zsírokkal, a fehérjékkel és a fölösleges kalóriákkal. Ez felelhet a túlsúlyból és a korai öregedésből adódó gondokért. Az is említésre méltó, hogy az enzimek közül három – a citokróm-oxidáz, a peroxidáz és a kataláz – aránylag nagy koncentrációban található meg a normális vörös és fehér vérsejtekben. Ugyanakkor egy rákos beteg testében számuk többnyire jelentősen csökken. Érdekességképpen említem meg, amit Walt Whitman ír egyik cikkében: „Magamon tapasztaltam a búzafű csodálatos képességét a test hiányosságainak pótlására és az öregedés visszafordítására. Ötvenévesen az idő előtti nyugdíjazás előtt álltam. Hajam megőszült, a vastagbélgyulladásom borzasztó méreteket öltött, emellett egyéb gondjaim is voltak a vastagbelemmel, szenvedtem az erőtlenségtől, s nem volt kikristályosodott életcélom. A kétségbeesés mellett a természethez fordultam megkönnyebbülésért. A megérzés és a józan értelem vezetett el a legéletdúsabb és táplálkozásilag teljes értékű ételekkel való kísérletezéshez. Ez nem a hús, a sajt vagy a tojás volt, ahogy akkoriban a legtöbb ember gyanította, hanem azok az élelmiszerek, amelyek a nap energiáját kelepcébe tudják csalni, s átalakítani azt a szervezet számára. Ezek élő ételek voltak – vitaminokban, ásványi anyagokban és életerőben bővelkedtek inkább, mint fehérjékben vagy zsírokban. Míg a fehérjék és a zsírok nélkülözhetetlenek, tudtam, hogy nem az átlagosan használt nehéz alakban és óriási mennyiségben van rájuk szükségem.

Rájöttem arra, hogy amit a búzafűben, a nyers ételekben és a testmozgásban érzek, az az, hogy karnyújtásnyira vagyunk a fiatalság forrásától. Fölfedezésem után huszonöt évvel a hajam újra teljesen természetes barna lett. A súlyom tartósan ötvennégy kiló, s energiám határtalan. Az elmúlt tíz esztendőben átlagosan csupán négy óra éjszakai alvást igényelek, s évek óta nem volt szükségem orvosi ellátásra. Munkám következtében számtalan előadókörútra megyek a világ minden pontjára, olykor hónapokra is. Mégis több életerőm van, mint amennyire gyermekkoromból emlékszem, s nem vagyok már gyerek hetvenhat évesen.

Mennyi az ajánlott napi menynyiség? – kérdezi Almási Zsuzsa Nádszegről?

Nem lehet pontosan megmondani, mert minden ember más. De van egy javaslat: kb. 1 evőkanálnyival el lehet kezdeni. Fontos tudni, hogy mindig üres gyomorra igyuk, egyrészt így jobban felszívódik, másrészt teltségérzést kölcsönöz, ami a sok vegyületnek köszönhető. Délután is fogyaszthatjuk, de üres gyomorra. Este viszont már nem tanácsos, mert a sok enzim annyira felfrissíti a szervezetet, hogy álmatlanság fordulhat elő. Mindenki állítsa be a maga mennyiségét! Lehet érezni, mekkora az a mennyiség, amit még szívesen megiszunk. Bármeddig iható, de ha úgy érezzük, hogy nem esik jól, akkor tartsunk szünetet. Bármikor újra elkezdhetjük.

Ugyancsak nádszegi olvasónk kérdezte: Mivel lehet a levet kipréselni?

A levet kézi tekerésű préssel, vagy kifejezetten erre a célra szolgáló elektromos készülékkel facsarhatjuk ki. Ha másféle elektromos gyümölcsprést használunk, ügyeljünk arra, hogy préseléskor ne melegedjen föl, mert a hő elpusztíthatja a búzafűben lévő enzimeket.

Csillag Katalin: Hol lehet hozzájutni a búzafűhöz?

Kassán vagy Magyarország nagyobb városainak bioboltjaiban vagy az ökopiacon.