ĺrni, olvasni – hunyorgás nélkül

Amikor a gyermek elkezdi az első osztályt, és feladata lesz, hogy tábláról másoljon, és órákat üljön füzetei felett, jó esetben kiderülhet látási problémája – amely talán korábban is megvolt, csak nem figyeltünk oda elég körültekintően. Az ön gyermeke jól lát? Nem marad le a tanórai munkákban? Nézzen utána!

A gyermek szemét tanácsos még a harmadik életéve előtt megnézetni, különösen akkor, ha a családban többször előfordult szaruhártya-leválás, kancsalság, rövid- vagy távollátás. De vannak esetek, amikor a szülőnek késlekedés nélkül szemorvoshoz kell fordulnia.

Árulkodó tünetek

a gyermek túlságosan közel megy a játékaihoz,

azokat nagyon közel tartja szeméhez,

gyakran megbotlik, nekiütközik valaminek, vagy

a tárgyak mellé nyúl,

piros a szeme,

sokszor fáj a feje,

gyakorta pislog-hunyorog, dörzsöli a szemét,

feltűnően kerüli a fényt, vagy

nem akar árnyékban maradni,

kancsalít, és ha valamit jól meg akar nézni, feltűnően ferdén tartja a fejét.

A kisiskolások körében gyakori a rövidlátás. Közelre panaszmentes, távolra viszont rosszul lát: nem látja a táblát, hunyorog, otthon pedig közelről nézi a tévét.

A tartós szemmunka miatt a gyermek panaszkodhat arra is, hogy összefutnak a betűk a szeme előtt, nem tud a vonalak közé írni.

A rövidlátó gyermek a távoli tárgyakról csak elmosódott képet észlel, közelre viszont élesen lát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az általános iskolában gyakoribb a távollátás, míg a felső osztályokban egyre nő a rövidlátók száma. Ez az „iskolai myopia”, ami 3-4 dioptriánál nem szokott nagyobb lenni. Létrejöttét – a hajlamosságon kívül – a nem megfelelő körülmények között végzett, közeli szemmunka okozza. A közel tartott szöveg, az elégtelen világítás is hozzájárul kialakulásához.

Az iskolában ügyelni kell az osztályok világítására, a padok méretére, a tábla és a kréta színére-minőségére. Otthoni tanuláskor figyeljünk arra, hogy az íróasztal minél több fényt kapjon.

Gyermekünket ne ültessük szembe az ablakkal, lámpával, mert az erős fény sérti a szemet. Ideális esetben a könyv és a szemek között 30-35 cm-nek kell lennie. Fontos a helyes testtartás: a gyerek lába ne lógjon, talpa érje a földet, a füzet és a könyv egyenesen, középen feküdjön az asztalon. Szoktassuk rá gyerekünket az egyenes írásra, így elkerülhetjük a látási zavarok kialakulását is, ami később gerincferdüléshez is vezethet. Jelentősége van a füzet minőségének is: válasszunk fehér színű papírt, lehetőleg olyat, amin nem üt át a túloldali nyomás.

A megelőzéshez hozzátartozik a helyes táplálkozás, a megfelelő vitamin- és ásványianyag-szükséglet (A-vitamin, D-vitamin, kalcium) biztosítása.

Fontos a pihenés – akár tanulás közben is iktassunk be kis pihenőket –, például játékot a szabad levegőn. Ugyanakkor: progresszív myopia esetén gyermekünk nem végezhet megerőltető sportot, és a nehéz tárgyak emelése is veszélyt jelent. Gyermekünk szemészeti szűrővizsgálatait vegyük komolyan, feledékenységünk miatt ne maradjon ki egyetlen időszakos vizsgálat se.

Válasszunk számára jó minőségű szemüveget, tanítsuk meg arra is, hogy gondozza kellően.

A gyermek rövidlátása – ha elhanyagolják, és nem kompenzálják szemüveggel – komoly iskolai, tanulmányi lemaradások forrása lehet. Amikor piszmog, és még a felét sem írta le a tábláról a példának akkor, mikor a többiek már régen a következő feladat lemásolásán fáradoznak, akkor sokkal inkább rövidlátásra, mint sem lustaságra vagy fáradtságra kell gyanakodnunk.

A rövidlátás felfedezésében nagy felelőssége van a tanároknak, tanítóknak is!