Limfóma – a rejtőzködő betegség

Legjellemzőbb tünetei: fájdalmatlan duzzanat a nyakon, hónaljban, lágyékon, éjszakai izzadás, megmagyarázhatatlan láz, fogyás és fáradékonyság, gyengeség, köhögés és nehézlégzés, állandó viszketés. A duzzanat a test más részén is mutatkozhat. Pontos diagnózist a megnagyobbodott nyirokcsomó szövettani mintavétele adhat.

A limfóma – a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos betegség – idejében megkezdett kezelése gyógyulást hozhat, ez az egyik legsikeresebben gyógyítható rosszindulatú betegség. A közvélemény által kevéssé ismert kór előfordulási gyakorisága az életkorral párhuzamosan nő; minden életszakaszban, mindkét nemben támadhat. A legtöbb esetben kialakulásának oka ismeretlen marad, azt azonban biztosan lehet tudni, hogy nem fertőző, nem örökletes, nem kell a családi halmozódástól tartani. A Limfóma Szövetség nemzetközi nonprofit hálózat kezdeményezésére szeptember 15-én világszerte felhívták a figyelmet a korai és pontos diagnózis és a korszerű, eredményes terápia fontosságára.

A limfómák egyik fajtája a ritka, de bármely életkorban előforduló Hodgkin-kór, amelyet egy Thomas Hodgkin nevű orvos írt le 1832-ben. Harminc évvel ezelőtt még nagyon kevés ember gyógyult ki, manapság azonban a modern terápiás módszerek alkalmazásának köszönhetően a frissen diagnosztizált Hodgkin-kóros betegek túlnyomó része gyógyítható. Az utóbbi időben nagy előrelépés történt a Hodgkin-kór kezelésében. Sikerült olyan, kemoterápiából és radioterápiából álló gyógymódot kidolgozni, amely sok betegnek meghosszabbítja az életét, másokat pedig teljesen meggyógyít. A klinikai vizsgálatok folyamatban vannak, az értékelés viszont csak néhány év múlva várható.

A jóval gyakoribb, úgynevezett nem Hodgkin (non-Hodgkin) limfómának több mint 30 típusa ismert. Egy részük lassan fejlődik ki, és jó ideig rejtve maradhat, felfedezésük sok esetben a véletlenen múlik. Más részük gyakrabban és korán okoz tüneteket, ezeket rendszerint azonnal kezelni kell.

Ha valaki nagyobb csomót észlel a szervezetében, nem kell mindjárt limfómára gondolnia, hiszen a különféle fertőzések következtében is gyakran duzzadnak meg a nyirokcsomók. Ha azonban makacsul tartja magát egy nyirokcsomó-duzzanat, vagy túl sokáig jelentkeznek az említett panaszok, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Az időben felismert betegség jól kezelhető kemoterápiával, immunterápiával, sugárkezeléssel vagy őssejt-átültetéssel. A limfóma a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedés. A nyiroksejtek, más néven limfociták rosszindulatú átalakulásának következtében a nyirokcsomók, a lép, de más szervek megnagyobbodásához, megbetegedéséhez vezet. Eleinte semmilyen panaszt nem okoz, de kezdettől láz, fogyás vagy egyéb panaszok kísérhetik. Tartós, vagy visszatérő „megmagyarázhatatlan” láz, az erős izzadás, a fogyás, fáradékonyság és étvágytalanság, ritkábban a viszketés lehet a beteg jele.

A nem nyirokcsomókból, hanem más helyről kiinduló limfóma a megbetegedett szervre jellemző panaszokat okoz: a gyomorban vagy a belekben kifejlődő limfóma például hasi fájdalmakat, emésztési zavarokat, a mellkasi limfóma köhögést, nehézlégzést okozhat. (mti-ü-ki)

Milyen a remény arca?

Szlovákiában évente 500-an betegszenek meg limfómában, akikre vagy kemoterápia, vagy a vérképző sejtek átültetése vár és a remény, hogy meggyógyulnak. A Roche Slovensko és a 2006-ban létrejött Lymfoma Slovensko polgári társulás Milyen a remény arca címmel kampányt indított, amelynek részleteiről az onkológiai és hematológiai rendelőkben szerezhet tudomást. Lényege: a betegek vagy a gyógyultak verset, prózát írhatnak, rajzot, képet készíthetnek arról, hogyan keresték és találták meg a gyógyulásban vetett reményt. A legjobb munkák szerzőit megjutalmazzák. www.lymphoma.sk