Köszvény: nyúz a csúz

A húgysavanyagcsere-megbetegedést korábban a gazdagok nyavalyájának tartották, hiszen leginkább a bőségesen táplálkozó, sok húst fogyasztó embereket kínozza.

Az étkezési szokások miatt Európában mára gyakoribb, mint valaha, de speciális diétával és gyógyszerekkel kordában tartható.

A köszvény oka, hogy a húgysavtermelődés és -kiválasztás közötti egyensúly felborult. A szervezet működésének ezen mellékterméke nem ürül ki a vizelettel és az izzadsággal. Emiatt a vérben a purin vegyületcsoportba tartozó húgysav mennyisége megnő, a szövetekben kristályos formában kicsapódik. Purin-felszaporodáshoz vezet, ha túlzott mértékben jut a szervezetbe, illetve túl sok húgysav termelődik. Ritkábban a vese csökkent kiválasztása az oka a betegségnek. Az elváltozás főleg a szervezet hűvösebb részein, a bőrben és az ízületekben jelentkezik. Az utóbbiakban kialakult nátriumurát-kristályok gyulladást, nagy fájdalmat okoznak.

A köszvény lehet elsődleges és másodlagos. Az elsődleges vagy veleszületett forma hátterében genetikai rendellenesség, öröklött anyagcserezavar áll, amely egyaránt jár fokozott húgysavtermeléssel, illetve csökkent kiválasztással. A betegségre jellemző a családi halmozódás. Túlnyomórészt, kilencvenöt százalékban a férfiakat érinti, nőknél csak a változókort követően fordul elő. A szerzett, azaz másodlagos köszvény okai lehetnek bizonyos gyógyszerek, az elhízás, a helytelen összetételű, bőséges táplálkozás, ugyanakkor az éhezés is.

Purinban gazdag étel, a húgysav lebontását csökkentő alkohol, sérülés, kimerültség, továbbá a stressz heveny köszvényes rohamot terjeszthet. A jellegzetes, hasogató-szúró fájdalom legtöbbször a láb első ujjának alappercében, illetve a boka, a térd, a csukló és a könyök ízületeiben lép fel. Az ízület duzzadt, a bőr szederjes, vöröses-lilás, feszes, fényes, már a zoknira vagy a takaró súlyára is nyomásérzékeny. A rohamot hőemelkedés, fejfájás, hányás, általános rossz közérzet kísérheti. A néhány napig, hétig tartó rohamsorozat legtöbbször a hajnali órákban alakul ki, reggelre a beteg általában megnyugszik. Egy-egy roham még szinte nyomtalanul elmúlhat. Az egyre rövidebb időközönként jelentkező fellobbanások gyakran újabb ízületeket érintenek, majd a köszvény krónikus (idült) formája alakul ki.

A másodlagos, szerzett csúz gyakran más betegséghez társulva fordul elő. A húgysavas lerakódás egyéb szervek, az erek, vesék megbetegedését is okozhatja. Köszvényes betegeknél gyakoribb az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, túlnyomó többségük elhízott.

Mivel a köszvény krónikus, az ízületeket és a belső szerveket tönkretevő betegség, gyógyításában a diétás rendszabályok mellett az orvos által beállított gyógyszeres kezelés is elengedhetetlen. A speciális gyulladásgátló tabletták csillapítják a fájdalmat, csökkentik a duzzanatot. A gyógyszert ajánlatos a betegnek mindig keze ügyében tartania és már a roham kezdetén, a rosszullét első jeleinél azonnal bevenni.