Komor gyomor

u baktérium- illetve vírusfertőzések: ilyenkor vezető tünet a rossz közérzet, hidegrázás, láz, fejfájás, melyekhez hasmenés, hasi görcsök társulnak. Főleg időskorban, legyengült fekvő betegeknél, kisgyerekeknél kell fokozott figyelmet fordítani a megfelelő folyadékpótlásra.

u gyógyszer okozta gyomorhurut: legtöbbször szalicilsav, illetve kortikoszteroid tartalmú gyógyszerek, nem szteroid típusú fájdalomcsillapítók okozzák, melyek irritálják a gyomor nyálkahártyáját, esetleg fokozzák a gyomorsavtermelést.

u stressz okozta gyomorhurut: a legfontosabb teendő a megelőzés. Ha nem azzal kezdjük a napot, hogy elszívunk egy cigarettát, megiszunk egy kávét, hanem nyugodtan leülünk reggelizni, akkor máris sokat tettünk azért, hogy megelőzzük a bajt. Természetesen ugyanilyen fontos az ebéd illetve a vacsora is. Sokszor épp a sikeres magánvállalkozók azok, akik túlhajszolják magukat és csak akkor kezdenek törődni a gyomrukkal, amikor már kialakult a gyomorhurut, esetleg a gyomorfekély. Itt említem meg, hogy a krónikus fájdalmakban szenvedő emberek emésztőrendszere is negatív hatásoknak van kitéve, akárcsak krónikus stressz esetében. Ilyenkor a bélrendszer mozgása lelassul, több bélgáz termelődik.

u időskori gyomorhurut: az idős emberek gyomornyálkahártyája elvékonyodik, az ott levő mirigyek száma csökken. Ez csak akkor szorul kezelésre, ha emiatt romlik a B12- vitamin felszívódása.

u gyomorműtétet követő hurut: a csökkent gyomormozgások hajlamosítanak a gyomorkő (bezoar) kialakulására. A gyomorkő folyamatos mozgása elősegíti a nyomorhurut kialakulását, de jóllakottság-érzést, súlyosabb esetben akár elzáródást is okozhat.

u az epe visszafolyása a gyomorba: ez súlyos panaszokat okozhat, melyre az állandó gyomortáji fájdalom jellemző. Csak műtéttel lehet segíteni.

u akut felmaródásos gyomorhurut: maró anyagok fogyasztása után keletkezik, gyakran öngyilkossági kísérletek következménye. A leggyakrabban a kénsav, a salétromsav, a lúgok, az oxálsav, a jód, az arzén, az ezüstnitrát, s karbolsav elfogyasztása okoz ilyen panaszokat, sokszor öngyilkossági szándékból. Ilyenkor a laikus is látja az ajkak, nyelv, száj felmaródását. Előfordulhat akkor is, ha valaki szívesen fogyaszt nagyon ecetes ételeket. A beteg erős szegycsont alatti égő, görcsös fájdalmakra panaszkodik, hányingere, hasmenése van, gyakran hány is. Ilyenkor nem szokatlan, hogy a hányadék véres. A betegség kimenetele attól függ, milyen mértékű szövetkárosodást okozott a maró anyag.

Hosszantartó gyomorpanaszok esetében gondolni kell a fekélybetegségre is. A peptikus fekély nem más, mint olyan jóindulatú fekélyképződés, mely az emésztőrendszer gyomortartalommal érintkező területein alakul ki. Kialakulásánál fontos szerepet játszik a gyomor nyálkahártyájának csökkent ellenálló képessége. A betegek általában gyomorfájdalomra, szegycsont alatti erős fájdalomra panaszkodnak. A fájdalmakat az étkezések tovább erősítik. Nyombélfekély esetén a fájások az étkezések után 45–90 perccel jelentkeznek. Enyhülést hoz a hányás, a savközönbösítő gyógyszerek szedése. A fájdalmak kisugárzódhatnak a bordaívek alá, a nyakba, ritkábban a jobb vállba is. A fekélybetegség kialakulásánál fontos szerepet játszik a fertőzés, de a súlyos betegségek, a hosszantartó testi-lelki terhelések, néhány esetben pedig a gastrin nevű hormont termelő daganatok jelenléte is növeli kialakulásának valószínűségét. Tapasztalatból tudom, hogy a betegek többsége hosszantartó gyomorfájások esetében azonnal gyomorrákra gondol. Ez a betegség leggyakrabban a 40 év feletti férfiaknál fordul elő. Sajnos, a panaszok megjelenésekor a gyomorrák már előrehaladott állapotban van. Fogyás, sápadtság jelentkezik, melyet a vérszegénység okoz. A betegek bizonytalan teltségérzésre, hányingerre, hányásra, gyomortáji nyomásérzékenységre, böfögésre, étkezés utáni gyomorégésre, étvágytalanságra, általános gyengeségérzésre panaszkodnak, de gyakran félnek orvoshoz fordulni, hiszen a gyomortükrözés nem tartozik a legnépszerűbb kivizsgálások közé. A betegek ujjvastagságú csővel szokták riogatni egymást, s nem tudják, hogy ma már nem kell „slágot” nyelniük. Jó, ha modern eszközzel felszerelt rendelőintézetet keresünk, ahol egy vékonyka szonda lenyelése is elegendő. Létezik olyan kivizsgálási módszer is, amikor egy apró kamerát kell csak lenyelnünk kapszula formájában, mely felvételeket közvetít, majd természetes úton távozik a szervezetből. Ez egyelőre különlegesnek számító eljárás Szlovákiában. Ne szorítkozzunk tehát különféle savközönbösítő gyógyszerekre, melyek kezdetben ugyan enyhítik a panaszainkat, ám a diagnózissal sokszor csak akkor szembesülünk, amikor már késő. A gyomor rosszindulatú betegségében szenvedőknek kb. csak a 10%-a gyógyul meg teljesen. A gyomordaganatok azonban nem minden esetben rosszindulatúak. A nagy méretű daganatok bizonytalan gyomortáji teltségérzést, nyomásérzést okozhatnak, ritkán fordul elő, hogy vérezni kezdenek. Ajánlatos komolyan venni a több napig is tartó gyomorpanaszokat, a véres székletet, és időben orvoshoz kell fordulni. Fontos a helyes diagnózis mielőbbi felállítása, mert kezdeti stádiumban még a rosszindulatú gyomorrák esetében is van remény a gyógyulásra.

A szerző ideggyógyász

Gyomorpanaszok esetén

szigorúan kerülni kell az alkoholfogyasztást, mely a gyomor nyálkahártyáját irritálja, valamint fokozott működésre kényszeríti,

ha szalicilsavtartalmú gyógyszert, esetleg gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítókat szed, erről tájékoztatni kell a kezelőorvost. A gasztroenterológus gyomortükrözéssel megállapítja az esetleges fekély helyét, nagyságát, mintát vesz belőle, majd dönt a gyógyszeres kezelésről is.

tartózkodnia kell a zsíros és fűszeres ételektől, a főétkezések között ajánlatos kétszersültet, száraz kekszeket, tejtermékeket fogyasztani,

a szénsavas üdítőitalok, a kávé és a csokoládé fogyasztása fokozza a betegség tüneteit,

lehetőség szerint el kell kerülni a stresszhelyzeteket.