Koleszterincsökkentő a rost

A motorizált, felgyorsult világunkban mégis egyre több áldozatot szednek a helytelen életvitellel és táplálkozási szokásokkal összefüggő ún. civilizációs bántalmak, mint amilyenek például a szív- és érrendszeri betegségek. A túltáplálkozás miatt kialakuló csökkent szőlőcukortűrés, a magas vércukorszint, az emelkedett vérzsírszint, az elhízás és a mozgásszegény életmód mind ischémiás szívbetegségek és szívinfarktus kialakulására hajlamosítanak. A szív- és érrendszeri kórképek a legtöbb európai országban a fő halálokok között szerepelnek, s némelyek becslése szerint 2020-ra világszerte vezető halálokká válhatnak. A kockázati tényezők csökkentésével és a kiegyensúlyozott, tudatosan tervezett táplálkozással – amely teljes kiőrlésű gabonákon alapul – számos szív- és érrendszeri kórfolyamat megelőzhető.

A vízben oldódó élelmi rostok (pektin, guargumi, béta-glükán) ugyanis előnyösen befolyásolják a szénhidrát-anyagcserét, mivel csökkentik a szervezet inzulinigényét és a vércukorszintet. Vizsgálati adatok szerint a rostok fokozott mennyiségű fogyasztása csökkenti a vérsavó összkoleszterin-, LDL-koleszterin- és trigliceridszintjét is.

A gabonaszemekben előforduló oligoszacharidok (pl. oligofruktóz) egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy a nem keményítő alkotta poliszacharidokhoz válnak hasonlóvá az ember tápcsatornájában, s jó hatással vannak a vér lipidjeinek szintjére, valamint a vércukorszintre.

Az oligoszacharidok további kiváló tulajdonsága, hogy remek édesítő- és zsírhelyettesítő szerek.

A vízben nem oldódó élelmi rostok (cellulóz, hemicellulóz, lignin) bőséges fogyasztása következtében a zsírok és a szénhidrátok kisebb része szívódik fel a tápcsatornából. Az oldhatatlan rostokat (amelyeket az emésztőenzimek nem képesek lebontani) a vastagbélben élő baktériumok részlegesen fermentálják, s eközben a szervezet számára nélkülözhetetlen, rövid szénláncú zsírsavakat hoznak létre, amelyek a koleszterinszintézist is csökkentik.

A viszkózus rostok képesek késleltetni a gyomor ürülését, s fokozzák a jóllakottság érzését. Optimalizálják a tápláléknak az emésztőtraktuson való áthaladási idejét, eközben lassítják a szénhidrát-molekulák emésztődését, s megkötik a felesleges mennyiségű epesavakat és a mérgező anyagcseretermékeket. Közvetett módon fokozzák az epesavak (koleszterinből való) szintézisét is.

Bruce és munkatársai finomított ételekkel, illetve természetes eredetű gabonafélékkel (tesztétrenddel) tápláltak olyan egyéneket, akiknek a vérében magas volt a lipidszint, így hasonlították öszsze a táplálékok élettani hatását. A tesztétrend növényi eredetű anyagokban gazdag volt, és szárított gyümölcsöt, magvakat, teát, valamint napi több mint hat adag zöldséget és gyümölcsöt tartalmazott. A finomított étrendet fogyasztók négy hét elteltével áttértek a természetes eredetű ételekre. A tesztétrend a vér koleszterinszintjének (LDL-koleszterin-szintjének is) csökkenését eredményezte.

A gabonaszemek, illetve az élelmi rostok bőséges fogyasztása akár 23–40%-kal csökkentheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

Johnston és munkatársai a fogyasztásra kész, gabonatartalmú reggelizőpelyhek koleszterincsökkentő hatását vizsgálták százhuszonnégy olyan negyven–hetven év közötti férfi és nő részvételével, akiknek magas volt a koleszterinszintje. Az önkéntesek naponta körülbelül 85 g zab- vagy kukoricatartalmú (kontroll-) reggelit fogyasztottak hat héten keresztül. A kontrollcsoporttal öszszehasonlítva a zabot fogyasztó csoport tagjainak a szervezetében a teljes és az LDL-koleszterinszint, valamint az apoprotein B kb. 40%-os csökkenését figyelték meg.

Brown és munkatársai a zabból, a dél-európai útifű ún. bolhamagjából (pszilliumból) és a pektinből származó rostokat vizsgálták, s úgy találták, mindegyikük jócskán csökkenti a teljes koleszterinszintet.

Az elfogyasztott gabonamagvak mennyiségének növelésével párhuzamosan csökkenteni lehet a felvett energiát, s ez hatékony segítség lehet fogyókúránál.

A szokásosnál több teljes kiőrlésű gabonatermék, zöldség vagy gyümölcs fogyasztásával eredményesen csökkenthető a naponta elfogyasztott étkezési zsiradékok, a felvett energia és koleszterin mennyisége is.