Hirtelen fájdalmak jelentkeznek a hasüregben, melyek egyre erősödnek. Aztán a következő órákban tovább terjednek jobbra lefelé. Étvágytalanság , akár hányingerig terjedő émelygés és láz társulhat még mellé.
Ki kell venni a vakbelét?
Ha már nem lehetséges az appendix kiürülése (például lerakódás, lenyelt gyümölcsmagok miatt), hamar az étel vágállomásává válik. Elszaporodnak benne a csírák – kialakul a gyulladás. És nem csak a kisgyermekeknél, hanem a felnőtteknél is előfordulhat. Ilyenkor nincs más hátra, mint a leggyorsabban orvoshoz fordulni, mert a vakbélgyulladás vészhelyzetté válhat. A súlyosbodó fertőzés sokkos állapot kialakulásához vezethet.
Az orvos vérvizsgálattal állapítja meg a gyulladást, de tapintással is nyomára bukkanhat az appendicitisnek. Ilyenkor jelentkeznek például a Blumberg-jelek, amikor az orvos megnyomja az alhas jobb oldalát, majd gyorsan felemeli a kezét. A fájdalom az elengedéskor keletkezik (elengedési fájdalom). A Sitkowski-jeleknél viszont az orvos arra figyel, hogy a beteg érez-e a jobb oldal kinyújtózása okozta fájdalmat, ha a bal oldalán fekszik. A PSOAS-jeleknél pedig arra a fájdalomra figyelnek, amit a jobb láb emelése vált ki.
Akut gyulladás esetén mindenképpen műteni kell, máskülönben fennáll a perforáció veszélye, amely életveszélyes hashártyagyulladást válthat ki.
Más a helyet krónikus vakbélgyulladás esetén, amely évekig is eltarthat. Ha ilyenkor a bavatkozás mellett döntenek, azt fájdalommentes fázisban kell végezni. Manapság már többnyire nem szükséges nagy vágás, 2–3 darab egycentis metszésen keresztül laparoszkópiával is eltávolítható. (é-e)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.