Kerüljük el a veszélyeket!

Évente több ezer ember hal meg szív- és érrendszeri megbetegedések következtében. Ezért lenne fontos mindenki számára a személyes kockázat felmérése. Aki azonban a sport kihívásait (mint például maratoni futás vagy más komoly testi megterhelést kívánó sportágak) keresi, a biztonság kedvéért végeztessen terheléses EKG-vizsgálatot is. Az orvos megméri a vérnyomást, és nyugalmi EKG-val ellenőrzi a szívizom állapotát. A terheléses EKG-nál a vizsgálat előtt a páciensnek kb. tíz percig kell edzenie egy kerékpár-ergométeren. Az EKG felvilágosítást ad a szív vérkeringéséről. Az orvos bármilyen, a normálistól való eltérés esetén a kardiológushoz küldi a pácienst, ahol a további kezelések érdekében pontos diagnózist állítanak fel.

2. Szem

Legkésőbb 40 éves kortól, de ha a családban már előfordult a betegség, már 30 éves kortól ajánlatos a megelőző glaukómavizsgálat (zöldhályog-vizsgálat) elvégzése. A recehártya vizsgálata rövidlátás, diabétesz és vérkeringési zavarok esetén különösen fontos. A glaukóma kockázatának vizsgálata során az orvos egy műszerrel fájdalommentesen megméri a szem belső nyomását, emellett a látóideg végződését is véleményezi. A recehártya ellenőrzése során az orvos speciális cseppekkel kitágítja a pupillát, hogy a szemfeneket megtekinthesse.

Ha a recehártya leválik, vagy a látóideg roncsolódik, vakság alakulhat ki. Korai stádiumban azonban ez lézerkezeléssel megakadályozható.

3. Mellek

Az első mammográfiás vizsgálatot a nőknek már 40 évesen el kell végeztetniük, hogy ellenőriztessék a lehetséges kockázati tényezőket. A második vizsgálat a változás kora után következhet, majd a kockázati csoport függvényében kétévente. Fiatalabb nőknél célszerűbb a mell mammográfiás (ultrahangos) vizsgálatának elvégzése, mivel náluk sűrűbbek a szövetek, így a ciszták vagy a csomók ultrahanggal tehetők jobban láthatóvá. Mammográfiánál a melleket külön-külön két lap között rögzítik, majd röntgenképet készítenek a zsír-, valamint a mirigyszövetekről. A betegségre utaló elváltozások nagyon korán felismerhetők a szövetekben, így elkezdődhet a megfelelő kezelésük.

4. Vesék

Számtalan vesebetegség más betegség következtében alakul ki, de a fájdalomcsillapító szerek túlzott fogyasztása vagy a gyulladásos vesebetegségek is a vesék tartós károsodásához vezethetnek. Az észlelhető tünetek, sajnos, többnyire már csak akkor lépnek fel, amikor a vesék már jelentősen károsodtak.

A 35 éves korban végzett általános ellenőrző vizsgálatok során a vesebetegségeket is felderítik. Ehhez az orvosnak többféle kombinált vér- és vizeletvizsgálat áll a rendelkezésére, melyek során megmérik a cisztatin C, az albumin és a kreatinin fehérjék koncentrációját is. A cisztatin C mennyisége különösen részletes következtetést tesz lehetővé a vese szűrőképességére vonatkozóan. A megnövekedett kreatinin- és albuminértékek ugyancsak vesekárosodásra utalnak.

5. Vér

A vérvizsgálat a test kóros ál-lapotáról ad felvilágosítást. A vérvizsgálat eredményei a testben lezajló folyamatok tükreként rendkívüli kifejezőerővel bírnak. 35 éves kortól kétévente ajánlott a vérvizsgálat elvégzése, de fertőzés gyanúja esetén feltétlenül szükséges. Már egy kevéske minta is elegendő, hogy megítéljék a vörösvértestek, a fehérvérsejtek, a vérlemezkék és a színezőanyag kinézetét és eloszlását. A teljes vérkép esetében speciálisan a leukocitákat (fehérvérsejtek) vizsgálják. Ezeknek elsősorban az a feladatuk, hogy a testet megvédjék a fertőzésektől. A laborértékekből az orvos felismeri a fertőzéseket, illetve az allergiákat és a hiányjelenségeket. A koleszterin- és a vércukorértékeket pedig diabétesz gyanúja esetén ellenőrzi az orvos.

6. Bél

Legkésőbb 50 éves kortól a bélrákban történő megbetegedés kockázatának csökkentése érdekében évente széklettesztet kellene végeztetni. Pozitív lelet esetén következik a béltükrözés (kolonoszkópia). A FECA-teszt esetében három székletmintát kell leadni a páciensnek, melyeket a laboratóriumban rejtett vér tekintetében vizsgálnak meg. Kolonoszkópiánál a béltisztítás után egy csövet vezetnek be a bélbe, melynek végén minikamera található, így a belgyógyász megtekintheti a bélnyálkahártyát. Ha az orvos polipokat fedez fel, melyekből daganatok fejlődhetnek ki, azonnal eltávolítja őket. A korai felismerés bélrák esetében életmentő lehet.

7. Lágyék

Évente egyszer a PAP-kenet vizsgálata feltétlenül kötelező. A tesztet 18 éves kortól, illetve az első közösülést követően évente egyszer kell elvégezni. A HPV- vagy P16-tesztet a szakértők akkor ajánlják biztos diagnózisként, ha a PAP-kenet elváltozásra utaló leletet mutat. A hüvelyi ultrahangvizsgálat azoknak a nőknek fontos, akik hajlamosak a miómára. A PAP-kenet esetében a nőgyógyász megvizsgálja a méhszájat és egy vattás rudacskával sejtmintát kapar le a méhnyakról. A hüvelyi ultrahangvizsgálat egy vékony ultrahangos szondát vezetnek be a hüvelybe, hogy a méhet és a petefészkeket megvizsgálhassák a képernyőn. A méhnyakrák oka többnyire a humán papilloma vírussal való fertőződés. A HPV-teszt már magát a vírusfertőzést is megállapítja, a PAP-kenet csak az első feltűnő sejtelváltozásokra ad utalást. Az ultrahangos vizsgálat láthatóvá teszi a polipokat, a miómákat vagy a cisztákat, melyeket szükség esetén műtétileg távolítanak el.

8. Bőr

Évente egyszer ajánlatos a bőr megvilágított mikroszkópikus vizsgálatának elvégzése. Mindenekelőtt akkor, ha a páciens bőrén sok májfolt látható, illetve akkor, ha már előfordult a családban bőrrákos eset. A bőrgyógyász a megvilágításos mikroszkópon keresztül megtekinti a pigmentfoltokat, majd analizálja az elváltozásokat a számítógépen, ami kapcsolatban áll a kamerával, s ha szükséges, eltávolítja a feltűnő anyajegyeket. Idejekorán felismerésre kerülnek a veszélyes elváltozások, mielőtt még bárrák alakulhatna ki belőlük. Az orvos számítógépen tárolja a felvételeket, hogy a következő ellenőrzés alkalmával összehasonlíthassa őket. (m-e-s)