Jó szívvel, egészségesen!

Nehéz ellenállni a finom falatok, a gyöngyöző italok csábításának, ha szervezetünk csak évek múlva nyújtja be a számlát. Mindenért fizetni kell. A falánkságért, a mértéktelen italozásért, az egészségtelen étkezésért, a lustaságért túlsúllyal, magas vérnyomással, cukorbetegséggel, szív- és érrendszeri panaszokkal.

A finn példa bizonyítja, hogy sikeres lehet egy átfogó népegészségügyi program. Finnország a szív- és érrendszeri betegségek esetében Európában élenjáró volt, ám ma már lényegesen javult a helyzet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői szerint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából a legfőbb problémát a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód jelenti. Sokan ma is úgy étkeznek, mintha nehéz fizikai munkát végeznének. Pedig a szükségesnél több étel megbetegít.

Sok kicsi

A jól edzett, karbantartott szervezetet ritkábban gyűri le a betegség, és könnyebben, hamarabb gyógyul, regenerálódik. Apró változtatásokkal jelentős sikert lehet elérni. Fehér kenyér, édes péksütemények helyett jobb a barna, félbarna, rozsos, korpás, magvas kenyeret, zsömlét, kiflit választani. A hagyományos burgonya- vagy rizsköretet ajánlatos párolt zöldségre, friss salátára cserélni. Ritkábban, maximum hetente egyszer rendeljünk pizzát, tésztaféléket, gyorséttermi menüt. Bőségesen ehetünk nyers gyümölcsöt, zöldséget, főzelékfélét, de bánjunk takarékosan az olajos magvakkal, a cukrozott befőttekkel, lekvárokkal. A tejtermékek közül válasszuk az alacsonyabb zsírtartalmú készítményeket. Gyakrabban kerüljön az asztalra sovány szárnyas, hal és marhahús, ritkábban hízott liba, kacsa, sertés, füstölt hús, szalonna, tepertő, kolbász, zsíros felvágott. Ételeinket hasznosabb olajjal készíteni, mint zsírral. De az olajjal is bánjunk takarékosan. A tepsiben, fóliában, agyagedényben készített hús kevésbé terheli meg a gyomrot, mint a bundázott, bő olajban sütött fogások.

Napi tréning

Legyen napi program a rendszeres mozgás. A testedzés erősíti a szívet, javítja a keringést, kordában tartja a magas vérnyomást, csökkenti a vércukorszintet. Ráadásul örömet ad, elősegíti a boldogsághormonok felszabadulását az agyban, megnyugtatja az idegeket, oldja a feszültséget. Fogyasztja a zsírszöveteket, így alakunk formásabbá, ízületeink, izmaink mozgékonyabbá válnak.

Európai felmérés a test méreteiről

Ez év júliusában 27 országban végeztek felmérést, amely során a test méreteit figyelték meg. Az orvosok 60 százaléka a zsigeri, hasüregi zsírt a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása kockázati tényezőjének tartják. Csak kevesen tudatosítják, hogy a test körfogata nagyobb kockázatot jelent. Ezt sokkal egyszerűbb megmérni, mint mondjuk a testtömegindexet. Az eddig gyakorlat az volt, hogy mindenki azt nézte, mennyit mutat a mérleg, s csak kevesen figyeltek fel például a körfogat növekedésére. Pedig szív- és érrendszeri betegségekben évente 17 millió ember hal mag. A másik kockázati tényező a cukorbaj szaporodása. 2025-ben feltételezhető, hogy 72 százalékkal megnő az előfordulása. A zsigeri kövérség, amelyet a köldök magasságában mért körfogat fejez ki, több kockázati tényezőtől függ: koleszterinszint, cukorbaj, metabolikus szindróma, magas vérnyomás, gyulladás, trombózis. Nem minden zsír veszélyes. Közvetlenül a bőr alatti nem annyira káros, mint az, amelyik a hasüregben, a létfontosságú szervek közelében alakul ki. A zsigeri zsír befolyásolja a cukrok anyagcseréjét és megemeli a rossz koleszterinszintet és a trigliceridek szintjét. (csl-ki)