Egészség

Hogyan őrizhetjük meg sokáig emlékeinket?

Ha valamilyen különös egészségügyi ok nem gátolja, minden embernek vannak emlékei. Mindenki más dolgokra emlékezik, amelyek fontosak mindennapi boldogulásunkhoz. Ahogy idősödik az ember, egyre gyakrabban kihagyhat az emlékezete, ami igencsak megnehezíti az életet. Kérdés, hogyan vezérli agyunk ama folyamatokat, amelyek révén életünk bizonyos pillanataiból emlékek lesznek?
ÚJ SZÓ ONLINE

2019. szeptember 11. 08:00

Mindenkivel előfordulhat, hogy elfelejti annak az ismerősének a nevét, akivel néhány perccel korábban beszélt életében először. Ugyanakkor például kisiskolás szerelme nevére évtizedek múlva is emlékezik. Miért? A Pasadenában lévő Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) friss kutatása során – amelyről az egyetem honlapján is hírt adtak – kiderült, hogy az erős, gondosan tárolt emlékeket az idegsejtcsoportok kódolják, azaz szükség esetén felszínre hozzák.

Az egyetem kutatói egerek számára olyan úthálózatot állítottak össze, amelyen különféle jeleket helyeztek el (például + jelt), egyébként pedig az út mindkét végén cukros vizet találtak. Ez segítette idegi aktivitásuk megismerését. Amikor útjára engedtek egy egeret, bizonyos idegsejtek aktivitását figyelték az agy hippokampusz részében (itt képződnek az emlékek).

Először az állat bizonytalan volt, nem tudta, merre menjen, jobbra és balra is elindult, míg végül eljutott a cukros vízhez. Eközben egy-egy neuronja aktivizálódott, ha valamely jelzés mellett elhaladt. Minél többször indítottak útnak egy egeret, az egyre jobban kiismerte magát, és idővel már emlékezett a cukros víz helyére. Eközben az egyes jelképek megpillantásakor egyre több idegsejtje lépett működésbe. A kísérletek során húsznapos szüneteket iktattak be. Azoknak a példányoknak, amelyeknek erős emlékeik keletkeztek, a szünet után is gyorsan „eszükbe jutott” a helyes út. Tehát bizonyos neuroncsoportok aktivizálódása megkönnyíti az emlékezést, és még akkor is megjelenik az emlék, amikor az emléket rögzítő idegsejtek némelyike nem működik, vagy ha sérült abban a pillanatban, amikor az egér a korábban már bejárt útvonalon halad. Walter Gonzales kutatásvezető szerint az idegsejtek az emlékek felidézésében segítik egymást. Mindez arra utal, hogy erős és stabil emlékek akkor keletkeznek, ha bizonyos idegsejtek párhuzamosan működnek. Ez teszi lehetővé, hogy sokáig rögződjön az emlék. Azt bárki megtapasztalhatja, hogy ha például egy bizonyos mondatot sokszor elismétel, akkor nagyobb az esélye annak, hogy később is hamar eszébe fog jutni. Ez mostantól már tudományosan is bizonyítottnak látszik. Az amerikai kutatás bizonyította, hogy minél többet gyakorolunk valamit, az ismétlések során annál több idegsejt lép működésbe.

Korábban az volt az általános nézet, hogy az emlékek stabilabbá, azaz könnyen felidézhetővé tételéhez az kell, hogy egy-két idegsejt között legyen igazán erős a kapcsolat. Ezzel szemben az új ismeretek szerint minél több idegsejt kapcsolódik be egy-egy emlék tárolásának folyamatába, annál hosszabb ideig hívható elő, idézhető fel.

A kutatás eredményei, amelyek a Science folyóiratban 2019 augusztusában jelentek meg, segíthetnek megérteni, hogy a memóriát hogyan befolyásolhatja az agykárosodással járó betegség, például az agyi érkatasztrófa vagy az Alzheimer-kór.

Feldolgozta Csibrányi Zoltán

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Az abortusz ellen tüntettek

Újra nézők nélkül maradhat a Slovan

Bezárt a tallósi speciális alapiskola

Öt perc alatt három gólt lőtt a besztercebányai Dukla a KFC-nek

Már a NAKA is nyomoz a mentőtender ügyében

FOCUS: Čaputová lett a legmegbízhatóbb politikus

Legfrissebb galériák
Olvasta már?