Hat hónap után nem elég a tej

Mi a legmegfelelőbb számára? Gyümölcsöt vagy zöldséget adjunk-e neki? Jobb, ha otthon készítjük el, vagy inkább üzletben vásároljuk meg? Ezek a kérdések bizonyára sok kismamában felmerülnek.

Először szóljunk néhány szót arról, mit tartalmazzon a bébiétel. Elsőként gyümölcs- vagy zöldségkását adjunk neki, s mindig egyfélét. Az első félév végén már húsos-zöldséges ételt is kaphat. ĺgy naponta 150-200 g étellel helyettesítünk egy tejes adagot. Az átmeneti időszak második hónapjának folyamán iktassuk be a második adag gyümölcsös-tejes ételt, ahol a tejet joghurt képviseli. Ezzel nemcsak energiát és bioaktív anyagokat, hanem a szükséges rostot is biztosítjuk a baba számára.

A hatodik hónap folyamán rendszerint már gabonás-tejes kását is adhatunk a kicsinek gyümölccsel vagy zöldséggel. A természetes gyümölcslevet az 5. hónaptól ajánlatos besorolni az étrendbe.

Étkezésünket általában rost-, kalcium-, magnézium-, fluór-, C-vitamin- és karotenoidszegény ételek jellemzik, de a D- és E-vitamin mennyisége sem megfelelő. Mivel kevesebb a mozgás és a terhelés, emelni kell ezeknek az anyagoknak az arányát. Megoldást jelenthet az étkezés megváltoztatása. Az ún. funkciós élelmiszerek kifejlesztésének és gyártásának paraméterei az gyermekgasztroenterológia, -hepatológia és -étkeztetés európai társaságának, az ESPGHAN-nak a normáiból indulnak ki. Ezeket az élelmiszereket a fejlett országokban a következő jelzéssel hozzák forgalomba: Designerfoods Pharmafoods Foods Suplement. Valamenynyi táplálkozástudományi ajánlásban tanácsként szerepel, hogy több gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztani.

Az iparilag előállított zöldség- és gyümölcsételeket különféle tápanyagokkal és nem oldódó rosttal dúsítják. Ilyen a cellulóz és a pektin. Ezek a ballasztanyagok serkentik a bélmozgást, csökkentik a mérgezés kockázatát és optimalizálják az anyagcsere-folyamatokat. Kevésbé ismert, hogy a pektin megakadályozza a fogszuvasodás és a sérv kialakulását, javítja az anyagcsere-folyamatokat. A zöldség és a gyümölcs néhány oligoszacharidjának is van szervezetet védő tulajdonsága. A szacharidok a vékonybélben, s részben a vastagbélben bomlanak fel, ahol anyagcseretermékeik a mikroflóra hasznos táplálékát képezik. A szacharidoknak ezt a csoportját prebiotikumnak nevezzük.

Hasznos baktériumtörzs a laktobacilus és bifidobaktérium, amely a vastagbélben telepszik meg. Tejsava csökkenti a közeg pH-értékét, és lassítja a káros és rothasztó mikroflóra szaporodását. A káros mikroflóra elnyomásában ezek a baktériumok további szerves savak, főleg ecet- és almasav képzésével vesznek részt, amely képesek feloldani a sejtmembránt.

Ismeretes, hogy a zöldségben több a bioaktív anyag, mint a gyümölcsben. Sok flavonoidot is tartalmaz, amelyek erős antioxidánsok. Az antioxidánsok megakadályozzák az érelzáródást, és a szív- és érbetegségek kialakulását. A természetes aromatikus és festékanyagoknak is nagy jelentőségük van. A szakirodalom külön foglalkozik a paradicsomban lévő likopénnel és a kukoricában található linolénsavval. A tápérték szempontjából a legértékesebb zöldség a brokkoli. 100 grammban 110 mg kalcium van. A gyermektápszereket újabban kazeinnel, sajttal és élesztőkivonattal dúsítják.

S hogy mit tanácsolok a kismamáknak? Készítsenek otthon a bébiételt, vagy inkább vásárolják meg?

Hangsúlyozni kell, hogy csúcsminőségű bébiételt otthon nem lehet előállítani. A korszerű ipar ugyanis olyan eljárásokat alkalmaz, amelyeket otthon lehetetlen végrehajtani. A környezet baktériummentességét, a levegő mikrobiális szűrését, a víz bakteriális tisztaságát nem lehet otthon biztosítani. Minden termék szigorú higiéniai vizsgálatokon megy keresztül. Végül minden kismamának szeretném felhívni a figyelmét, hogy nemcsak a szükséges tápanyagokkal kell ellátni a babát. Fontos az is, hogy segítsük kialakítani a gyermek helyes és egészséges táplálkozási szokásait.

A szerző táplálkozástudományi szakember