Egészség

Hallgatni, hogyan nő a fű...

Az elmúlt napokban sokan várták, hogy megérkezik a felemelő és megnyugtató érzés. Abban a hitben, hogy az ajándékoktól, a gazdagon terített asztaltól és a ragyogó tisztaságtól törvényszerűen boldogok leszünk. Nos: ha csak ettől várjuk, akkor nem leszünk. Emil Burák mérnök, a pozitív gondolkodás ismert népszerűsítője érdekes cikket közölt a zdravie.sk honlapon a boldogságról. Legérdekesebb gondolatait adjuk most közre.
ÚJ SZÓ ONLINE

2019. december 29. 14:00

karácsony
- Képarchívum

Sokan sok szemszögből igyekeztek már megfejteni az emberi agy működését. Egyelőre eredménytelenül, hiszen a világ legnagyobb teljesítményű számítógépénél az emberi agynak még mindig legalább százszor nagyobb a teljesítménye. Csak meg kell tanulni, hogyan lehetne jobban kihasználni. Az már rég kiderült, hogy más miatt boldogok a férfiak, és másért a nők. Brit kutatásokból szerint a férfiak 40 százalékának a szex, 30 százalékának a kedvenc sportcsapat győzelme, a nők 70 százalékának pedig a jól működő család jelenti a boldogságot, minden negyedik nőnek pedig az, ha lefogyna.

Más kultúra...

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 65 országban vizsgálta a boldogságot, ezt az egyedi, kultúrától függően változó érzést. Nem kis meglepetést okozott, hogy Nigériában a legboldogabbak az emberek, pedig ez a világ legszegényebb és legkorrumpálódottabb országa. A megkérdezettek 70 százaléka azt mondta, hogy nagyon boldognak érzi magát. Az első négy „boldog“ ország között végzett Venezuela, Salvador és Puerto Rico.

A négyévente megismételt felmérés igazolta: az egyházaknak igazuk van, amikor azt állítják, hogy az anyagi javak utáni vágyódás és azok megszerzése egyáltalán nem tesz boldoggá, ugyanis az ember viszonylag gyorsan hozzászokik a jóhoz. (Igaz, a rosszhoz is.) Az anyagi javakból és az élvezeti cikkekből mindig több és több kell ahhoz, hogy valaki remekül vagy legalább tűrhetően érezze magát. Ezért egy idő után szegény milliomosok is elkezdenek unatkozni, az eksztázisban élő szerelmesek pedig felébrednek a mámorból.

A „boldogságprofesszorok“ üzlete

Az óriási tudományos-műszaki haladás ellenére az emberek nagy része elégedetlen. Keresi a legmegfelelőbb életmódot, hogy változtasson ezen a helyzeten. Az egyik megoldás a biopszichiátria fejlődése lehetne, aminek fő küldetése: megérteni az ember érzéseit, főleg az eddig nehezen meghatározhatókat és érthetőeket. Például megtanulni, hogy „meghalljuk, hogyan nő a fű.“ A világ fejlett részében a második világháború óta a boldog emberek aránya egyáltalán nem nőtt, pedig az anyagi javak a többszörösére emelkedtek. Ha érvényes, hogy minden viszonylagos, akkor a boldogság érzésére ez kétszeresen vonatkozik. Eunkook Mark Suh, a szöuli egyetem professzora arra figyelmeztetett, hogy az individualista országokban (USA, EU-tagállamok), ahol a boldogtalanokra úgy tekintenek, mint olyanokra, akik nem állták meg helyüket az életben, az emberek hajlamosak eltúlozni boldogságérzetüket. Ellenben az ázsiai népek kollektivista országaiban inkább fatalista módon viszonyulnak ehhez a kérdéshez: abban hisznek, hogy a boldogság az égiek munkája és áldása. Így azok, akikre nem mosolygott a szerencse, nem érzik értéktelennek magukat. Nincs bűntudatuk azért, mert nem elég boldogok, hiszen szerintük ennek semmi köze nincs képességeikhez.

A világ neves egyetemein egyre több embert vonzanak az úgynevezett boldogságprofesszorok előadásai. A fejlett országokban egyre-másra létesülnek az életminőség-kutató intézetek, ahol különféle szempontból kutatják a boldogságot, s már szakfolyóiratuk is van: Journal of Happiness Studies. Pontosan meg tudják határozni, mi kedvez és mi árt a boldogságérzetnek. Nincs messze az az idő, amikor majd összeállítják az életelixírt (nem a szervezet számára ártalmas anyagokból), és meghatározzák, kinek milyen életmódot kell folytatnia, ha boldog akar lenni.

A siker titka

A tudósok szerint nagyon nehéz közreadni a különféle boldogságkutatások adatait. Néhány nyelvben ugyanis nincs pontos megfelelője a kifejezésnek. A tudomány ma több tucat boldogságmeghatározást ismer. Ma már a legpragmatikusabb közgazdászok is elismerik, hogy a boldogsághoz a kulcs az, ha nemcsak a pusztán gazdasági növekedést tartjuk szem előtt, hanem az ember személyiségének fejlődését is. Nagy kérdés viszont, hogy mindebből a politikusok mit akarnak valóban megvalósítani, hogy e nemes cél eléréséhez mennyi közpénzre lenne szükség, s hogy melyik állam képes mindezt megvalósítani?

 

(Feldolgozta: kovács)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Ján Kuciak

Két éve ölték meg Kuciakot

Mojmír Mamojka

Mamojka egyelőre marad

A Bayern, a Napoli és a Fradi a tévében

Robert Fico

Fico nem kíván egyebet, csak 2,99 százalékot a Hídnak

Jana Cigániková

VIDEÓ: Elszabadultak az indulatok – már a középső ujjukat mutogatják egymásnak a képviselők a parlamentben

Kucsera Miklós

Vágsellyei győzelem az érsekújvári régióderbin

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Új Szó logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.