Ha nehéz a gyomrunk

Ez azzal jár, hogy a fehérjék és a zsírok megemésztetlenül vándorolnak tovább a bél mélyebb szakaszaiba, ahol puffadást, fájdalmat, hasmenést vagy teltségérzetet idéznek elő. Ezzel egyidejűleg a megemésztetlen zsírokkal értékes vitaminok és ásványi anyagok mennek veszendőbe.

Mivel ezek a tünetek zsíros ételek fogyasztása után majdnem mindig jelentkeznek, a beteg érthető módon először epebántalmakra gyanakszik. Ha nem hat az epeorvosság, akkor lehetséges, hogy hasnyálmirigy-elégtelenség áll fenn.

Hol helyezkedik el?

A hasnyálmirigy (pankreasz) mélyen a has belsejében rejtőzik, félúton a köldök felett, a máj, a gyomor, a lép és a vékonybél között. Legfontosabb feladata az anyagcsere számára az inzulin termelése (ez a vérbe jut), és olyan, különféle emésztőnedvek kiválasztása, amelyek a vékonybél első szakaszába, a patkóbélbe jutnak.

Ha a szénhidrátok, fehérjék és zsírok széthasítása nem történik meg a vékonybél felső részében, akkor ezek a tápanyagok a bél mélyebb rétegeibe jutnak. Ott normális esetben már a lebontott tápanyagok felszívása történik meg. Ha azonban egész zsír- és fehérjemolekulák jutnak ide, akkor a vastagbélben lévő baktériumok boldogan vetik rá magukat erre a plusztáplálékra. Megemésztik őket, és közben bélgázokat termelnek.

A hasnyálmirigy-elégtelenség további kellemetlen mellékhatása a béldiszbiózis. Ez a bélflóra helytelen elosztását jelenti. Ha a vastagbelet zsír és fehérje terheli meg, elszaporodnak benne azok a baktériumok, amelyeknek ezek a kedvenc táplálékaik. Ezeket a csírákat „rothadó flórának” nevezik. Míg normál esetben az erjedő és rothadó flóra között értelmes egyensúly áll fenn, hasnyálmirigy-elégtelenség esetén túlsúlyba kerülnek ez utóbbiak. A béldiszbiózis megterheli az immunrendszert is.

Ha visszatérő vagy hosszabb ideig fennálló hasnyálmirigy-gyulladás alakul ki, akkor a szerv sok sejtje elpusztul. Ennek eredményeként is romlik a működése, amelynek hasnyálmirigy-elégtelenség lehet a következménye.

Első lépés a zsírszegény koszt

Mivel a hasnyálmirigy nem termel elegendő emésztőenzimet a szénhidrátok, a fehérjék, de mindenekelőtt a zsírok megemésztéséhez, a hasnyálmirigy-elégtelenségben szenvedőknek óvatosan kell bánniuk a zsírfogyasztással. Mindenfajta terápia első lépése a zsírszegény, főként vegetáriánus koszt bevezetése. Ez elsősorban a rejtett zsírok csökkentésében segít, amelyek megtalálhatók például a sült krumpliban, a sültekben, a csokoládéban és az édes ételekben. Nagyon mértékletesen szerepeljenek a beteg étlapján a húsfélék, a tojás és a tejtermékek. Az ennivalónak azonban nem szabad teljesen zsírmentesnek lennie, mivel az esszenciális zsírsavak létfontosságúak.

Kifejezetten hasnyálmirigy-elégtelenségnél a gyógynövényes kezelés már nem elegendő. Ilyenkor feltétlenül szükség van étkezéshez az emésztőenzimek adagolására. Olyan készítményeket kell választani, amelyekben megtalálhatók a lipázok a zsíremésztéshez, az amilázok a szénhidrátok feldolgozásához és a proteázok a fehérjék lebontásához. Ezek általában disznóhasnyálmirigyből készülnek. A dózis és a készítmény megválasztásához általában a lipázok aktivitása nyújt útmutatást. Minél zsírosabb az étkezés, annál nagyobb adagra van szükség.

Semlegesíteni kell a savakat

Súlyos hasnyálmirigy-elégtelenség esetén figyelembe kell venni az emésztőrendszer sav-bázis egyensúlyát is. Erre általában nem gondolnak. Miközben a gyomorban erősen savas környezet uralkodik, hogy fertőtlenítse a táplálékot és megteremtse az ideális működési feltételeket a gyomornedvek számára, addig a vékonybélben lúgos kémhatásnak kell fennállnia. A hasnyálmirigy emésztőenzimjei csak 7-es fölötti, lúgos kémhatásnál működnek optimálisan. Hogy ezt a lúgos kémhatást elérje, a hasnyálmirigy nátrium-hidrogénkarbonátot termel. Súlyos hasnyálmirigy-elégtelenségnél azonban ennek a termelődése is korlátozott. Ha a hiányzó emésztőenzimeket kívülről pótolják is, ezek ebben az esetben, a vékonybél túlságosan savas kémhatása miatt nem képesek teljes mértékben kifejteni a hatásukat.

A zsírban oldódó vitaminok kiürülnek

A terápiás intézkedések sikere lemérhető a beteg állapotáról és a széklet vizsgálatáról. Megfelelő terápia esetén a hasnyálmirigy-elégtelenségben szenvedő beteg alig panaszkodik majd olyan tünetekre, mint a teltségérzés, puffadás, hasmenés. A kezelés sikere objektíven a széklet zsírtartalmának vizsgálatával mérhető. Ha ez normális értéket mutat, akkor jó úton járunk. Ha a zsírok kiürülnek a széklettel, az érinti a szervezet vitamin- és ásványianyag-ellátottságát is.

A nem megfelelő tápanyag-ellátottság miatt a hasnyálmirigy-elégtelenségben szenvedő betegek az átlagosnál jobban ki vannak téve a csontritkulás (kalcium- és D-vitamin-veszteség), illetve az immungyengeség veszélyének. Kétséges esetekben elvégezhető a vér vitamin- és ásványianyag-tartalmának vizsgálata. Ásványi anyagoknál azonban a teljes vér elemzése megbízhatóbb képet mutat, mint a szokásos szérumvizsgálat. Megfelelő diagnosztikával és terápiával majdnem mindig megcélozható a teljes panaszmentesség. A helyes emésztés és ezzel a létfontosságú tápanyagok felvétele nemcsak az életminőséget javítja, hanem számos egyéb megbetegedés megelőzésének is a kulcsa. (- dr -)