Gyermekkori mérgezések

Évente több ezer gyermek szenved kisebb-nagyobb mérgezést. A legveszélyeztetettebb az 14 éves korosztály. A tabletták, a drazsék nagy része fényesen csillog-villog, piros, kék, sárga és zöld színekben. Ezek igencsak arra ingerlik az apróságokat, hogy ne csak kezükbe vegyék azokat, hanem meg is kóstolják. Ezért kell a gyógyszereket a gyerekek által el nem érhető és jól zárható szekrényben tárolni. A háztartási tisztító- és fertőtlenítőszerek is egyre szebb kivitelben kaphatók. A legveszélyesebbek a növényvédő szerek és a festékhígítók.

Nézzük, mi a teendő mérgezés esetén. A legfontosabb, hogy ne ijesszük meg a bajba jutott gyermeket. Próbáljunk meg higgadtan cselekedni. Először is győződjünk meg arról, hogy biztosan történt-e mérgezés. A száj megtekintése lényeges felvilágosítást adhat: találunk-e maradékokat a szájban. A gyerek lehelete is árulkodik, ezért mindenképpen szagoljuk meg a száját. Ha gyanúnk alaposnak bizonyul, hívjunk mentőt. Amíg a mentőt várjuk, nyújtsunk elsősegélyt. Ha habzik a kicsi szája, akkor ne hánytassuk, mert a habzó váladékot belélegezheti. Ez pedig fulladáshoz vagy súlyos tüdőgyulladáshoz vezet. Ha gyógyszert evett, hánytassuk meg. Dugjuk le az ujjunkat a torkába és a garat hátsó részét simogatva keltsünk hányingert, majd fektessük térdünkre és úgy hánytassuk a mérgezést szenvedett gyermeket. Néha nem túl nagyokat üthetünk a hátára is.

Ha ujjunk ledugásával nem sikerül a gyermeket meghánytatni, konyhasós oldatot semmiképpen se itassunk hánytatás céljából, mert a só-víz háztartásuk ebben a korban szemben a felnőttekével rendkívül könnyen felbomlik és életveszélyes állapot jöhet létre. Ha lúgot vagy savat ivott, ne hánytassuk, mert ezen anyagok újra felmarják a nyelőcsövet, a garatot és a szájüreget.

A hányás után itassunk a gyermekkel bőven folyadékot, lehetőleg vizet. Természetesen a mérgezések elkerülésére a legfontosabb a megelőzés.

A szerző gyermekorvos