Goji bogyóval az időskori látásromás és vakság ellen

Feltételezik, hogy e szembetegség kialakulásában több tényező játszik közre, beleértve a genetikai kockázatot, az emberi szervezet életkorral összefüggő változásait, a napsugárzást, az étrendet, a dohányzást.

Valóban jót tesz?

A goji bogyó két cserjefaj (a kínai ördögcérna és a közönséges ördögcérna) termése. Őshazája Kína, ahol vörös színű, hosszúkás termését gou qi zi néven ismerik. A goji nevet, amely mindkét faj termésére vonatkozik, az 1970-es években alkották meg a Tanaduk Botanikai Kutatóintézetben. Ma számos országban több fajtáját termesztik. Ázsiában rendkívül tápláló élelemforrás. Szárított bogyótermését az őshazában levesekbe, salátákba, édes és sós zabkásába szórják, gyógyteaként iszszák, sőt bor is készül belőle. A több ezer éves múltú kínai népi gyógyászatban mindkét faj gyümölcsét és gyökérkérgét alkalmazzák: például a máj, a vese, a tüdő bizonyos betegségeinek kezelésére. Úgy gondolják, javítja a vérkeringést, fokozza a spermiumtermelést. Már Shennong gyógynövénykönyve is említi. Az összes ismert természeti élelemforrás közül igazoltan ebben van a legtöbb zeaxantin. Jócskán van benne béta-karotin, továbbá C-, B1-, B2-vitamin, kálium, nátrium, foszfor, vas, magnézium, kalcium, cink és szelén. Nyugati országokban e század elején kezdték a bogyót és a belőle nyerhető gyümölcslevet egészséges élelmiszerként reklámozva árusítani, azóta is nagy a keletje. Olasz kutatók arról írnak, bizonyítékaik arra utalnak, hogy a goji egyes tisztított összetevői hasznosak lehetnek a gyógykezelés hatását segítő összetevőként a cukorbetegség és a vele összefüggő betegségek kezelése során (Food Chemistry, 2018). Egy tanulmány szerint gátolhatja az influenzavírus szaporodását, de ezzel szemben kínai gyógynövénykutatók azt javasolják, hogy megfázás és influenza esetén jobb tartózkodni a goji fogyasztásától (ez jó példa arra, hogy miközben a tudomány révén nő az ismerethalmaz, gyakran egymásnak ellentmondó következtetések is születnek). Immunerősítő, öregedést gátló, idegsejteket védelmező, vércukorszintet szabályozó, daganatellenes hatása is lehet. Érelmeszesedés és cukorbetegség vonatkozásában is vizsgálták egyes összetevőit, és ígéretes eredmények születtek. Gyökérkérgének némely vegyületei a vizsgálatok során májvédő hatást mutattak, más vegyületek a magas vérnyomás kezelésére lehetnek jók, ám még további kutatásokra van szükség.

A makuladegeneráció ellenszere

Úgy tűnik, a rendszeresen elfogyasztott maréknyi szárított goji bogyó védelmet nyújthat a sárgafolt degenerációja ellen. A vizsgálatban részt vevő, egyébként egészséges emberek egy része három hónapon keresztül heti öt napon 28 gramm szárított goji bogyót evett (ez a csoport luteint és zeaxantint is kapott, amelyek a sárgafolt alapvető alkotóelemeiként ismertek – képességük, hogy elnyelik a Napból érkező káros ibolyántúli sugarakat és antioxidánsként is működve semlegesítik a látóhártya szövetében levő szabad gyököket, így tartva egészségesen a szemet). Fokozódott a szemvédő pigmentek sűrűsége. A Nutrients folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, Yiang Li azt mondja, hogy „a lutein és a zeaxantin olyan, mint a fényvédő a szem számára”, és hogy minél több van belőlük a látóhártyában, annál nagyobb védelmet biztosítanak. Eredményeik kapcsán kifejti, az derült ki, hogy e pigmentek mennyisége „még normál egészséges szemekben is növelhető napi kis adag goji bogyóval”. A kontrollcsoport tagjai boltban kapható étrend-kiegészítőket ettek, náluk nem mutattak ki ilyen növekedést.

Yiang Li a goji bioaktív vegyületeit vizsgálva azt találta, hogy nagy mennyiségben tartalmaz luteint és zeaxantint. Mint már említettük, nagyban hozzájárulnak a szem egészségéhez. Yiang Li szerint a bogyóban a zeaxantin olyan formában van jelen, amely remekül szívódik fel az emésztőrendszerben és jól hasznosítható az emberi szervezet számára.

Az egyik társszerző, Glenn Yiu, a Szemészeti és Látástudományi Tanszék docense hozzáfűzi: „Kutatásunk következő lépése a goji bogyó vizsgálata korai stádiumú időskori makuladegenerációban szenvedő betegeknél.” Ez fontos, jegyzik meg, mert bár eredményeik ígéretesek, de első körben csak kisszámú tesztalany részvételével vizsgálódtak.

Egyeseknek nem ajánlott!

Egészségeseknél általában nem okoz gondot a friss és az aszalt goji fogyasztása sem, ha nem esnek túlzásba és a változatos étrend részeként választják. Egyeseknél azonban allergiás tüneteket okozhat, keresztreakció léphet fel a paradicsomra, dohányra, diófélékre, őszibarackra allergiásoknál (Food Chemistry, 2012). Ezenkívül a goji kölcsönhatásba léphet vérnyomáscsökkentő, vérhígító és cukorbetegségre adott gyógyszerekkel, ezért az ilyeneket szedőknek érdemes megkérdezni háziorvosukat, mielőtt goji bogyót ennének. Egyik összetevője miatt terheseknek sem ajánlott.

A több ezer éves tapasztalatok és a modern kutatások alapján jótékony bogyós gyümölcsről van szó, ezért akinek nem ellenjavallott, az nyugodt szívvel eheti. Azért is, mert világszerte 170 millió embert érint az időskori makuladegeneráció okozta vakság, és a számok arra utalnak, egyre többen lesznek.