Fogyjon és enyhítse a depressziót

Sikerült a hétvégén a természetben pihenni? A tudósok szerint egy kicsit egészségesebbnek kellene lennünk, egy tanulmányban azt vizsgálták, hogyan hat ránk a természetben való tartózkodás, milyen mechanizmusokat kapcsol be a szervezetünk, és hogyan használhatjuk ezt ki magunk és a természet javára.

A szaglás lényegében egy összetett kémiai érzékelőrendszer, amely folyamatosan működik – írja a ScienceDaily, amely beszámolt a tanulmányról. "Az orr több száz szaglóreceptorral van felszerelve, amelyek összetett kémiai érzékelők. Ezek együttesen több mint trillió szagot képesek érzékelni, és ez az információ közvetlenül az idegrendszerbe jut, ahol az elménk értelmezi azt – tudatosan vagy másképp” – olvasható a továbbiakban.

„A szaganyagok világában vagyunk elmerülve, és kifinomult szaglórendszerünk feldolgozza ezeket, ami hatással van az érzelmeinkre és a viselkedésünkre” – idézi az oldal Gregory Bratmant, a Washingtoni Egyetem környezet- és erdészeti tudományok adjunktusát.

A Science Advances című folyóiratban május 15-én megjelent cikkben Bratman és kollégái – a szaglás, a pszichológia, az ökológia és a közegészségügy szakértői a világ minden tájáról – felvázolják, hogyan lehetne kiterjeszteni a kutatást arra vonatkozóan, hogy a természetes környezetből származó szagok és illatok miként hatnak az egészségünkre és a jólétünkre.

Ahogy a ScienceDaily elmagyarázza, a természet folyamatosan kémiai vegyületeket bocsát ki, amelyek elfoglalják szaglórendszerünket. Különösen a növények választanak ki illékony szerves vegyületeket (VOC), amelyek órákig vagy napokig a levegőben maradhatnak. Ezáltal számos funkciót látnak el, például elriasztják a növényevő állatokat vagy vonzzák a beporzókat. Néhány kutató vizsgálta a növényi VOC-oknak való kitettség emberre gyakorolt hatását.

Más szerzőtársak kimutatták, hogy a természet éppen az általunk belélegzett levegőben hagyja a kézjegyét. „A növényzetből származó kibocsátások jellemzően a hőmérséklettel együtt nőnek, és gyakran a nyári hónapokban érik el a maximumot” – írják a szerzők.

A szerzők szerint a szaglás természetre gyakorolt hatása valószínűleg különböző utakon keresztül érkezik, anélkül, hogy észrevennénk. Így a szaglóreceptorok a molekulák érzékelésének feldolgozásával olyan reakciókat indítanak el, amelyek később pozitívan befolyásolhatják az egészséget.

A kutatás legfontosabb megállapítása, amelyet a szerzők értékeltek, hogy a természetben való tartózkodás jót tesz nekünk. 

„A szaglás hatással van az életminőségre és az élettel való elégedettségre, az érzelemszabályozásra, a kognitív funkciókra, a társas interakciókra, a táplálkozásra, a stresszre és a depressziós tünetekre” – írják a szerzők az összefoglalóban.

Egy vizsgálatban a természetre néző szobában fekvő betegek még gyorsabban is gyógyultak. A természeti környezet optikai érzékelése pihentető, ez régóta ismert, de a mostani kutatás arra is rávilágít, hogy mire képes az „orr”. További tanulmányokat sürgetnek annak vizsgálatára is, hogy az emberi tevékenység hogyan változtatja meg a természet szaglását – mind a szennyezés révén, amely módosíthatja vagy megsemmisítheti a levegőben lévő illatanyagokat, mind pedig a jótékony illatokat kibocsátó élőhelyek csökkenése révén.

Így a természet szervezetünkre gyakorolt hatásáról szóló több ismeret nemcsak a közérzetünket segítheti, hanem arra is felhívhatja a figyelmet, hogyan gondozzuk a földet, hogyan védjük az ökoszisztémákat, hogyan tervezzük a városokat, otthonokat és parkokat, és hogyan tudunk változtatni a dolgokon.

Hogy mennyi időt kell a természetben töltenünk ahhoz, hogy fizikai és mentális egészségünk javára váljon, azzal a jelenlegi tanulmány szerzői nem foglalkoztak. Az Edinburgh-i és az Exeteri Egyetem közzétett, nemrégiben, mintegy 20 000 angliai felnőtt körében végzett keresztmetszeti vizsgálata azonban azt sugallta, hogy 120 perc lehet a természetben töltött idő kritikus küszöbe, ha valaki jelentős javulást szeretne tapasztalni az egészségi állapotában – írja a BBC.

(zdravie-pluska)