Figyeljünk az allergiás tünetekre!

Alattomos kór az allergia, mert amíg a tünetei nem jelentkeznek, nem is tudjuk: mi ellen kellene védekeznünk. Amikor pedig már biztosak vagyunk a diagnózisban, keveset tehetünk a betegséggel szemben. Ha felismertük, a továbbiakban elkerülhetjük a baj okát.

Az allergia máig rejteget titkokat, kialakulásának pontos oka pedig egyelőre megfejtetlen. Kellemetlen tünetei azonban sokszor szemmel is láthatók, vagy más módon tapasztalhatók, attól függően, hogy a felső légutakat támadja meg vagy a bőrt, a szemet, netán az emésztőrendszert.

Modern korunkat szoktuk okolni mindezért, a környezeti ártalmakat, a táplálkozási szokásokat, a lakáskörülményeket, de egyetlen általános kiváltóját még nem sikerült megnevezni. Ami nem csoda, hiszen valószínűleg nem is egy okról van szó. A légszennyezettség, a lakás pora, az atkák, a macska és kutya szőre éppúgy lehet allergizáló, mint a virágpor pollenjei, az ételadalékok, az egészségesnek kikiáltott müzli, de még olyan egzotikus gyümölcsök is, mint a kivi és a banán.

A lényeg az, hogy a szervezet valamilyen idegen anyagra – az úgynevezett allergénre – váratlanul túlérzékennyé válik, allergizálódik. Az allergia tehát a szervezet kóros válasza, az immunrendszer fokozott működése, általában olyan anyagra történő túlzott reakció, ami egy nem allergiásnak fel sem tűnik. Az immunrendszer ilyenkor nem kap „tanácsot”, hogy mit is kell tennie, miként kell védekeznie. Ha az allergiás beteg nehezen viseli az erősebb fizikai terhelést, akár a lépcsőn történő járást, akkor már joggal lehet asztmára is gyanakodni. A gyakorlat azt mutatja, hogy három allergiásból egy biztosan asztmás lesz. A gyerekek körében pedig ötéves korig ez a leggyakoribb krónikus betegség.

Normális esetben a légutak belső falán található nyálkahártya sejtek őrző-védő szerepet látnak el, vagyis a légszennyezettségtől megvédik a szervezetünket. Az asztmásoknál a nyálkahártya megduzzad, sűrű váladék termelődik, a légutak falának izmai összehúzódnak, a beszűkült belső térben nehezebben áramlik a levegő, és kevés jut belőle a légzsákokba. Csökken a tüdőt elhagyó vér oxigéntartalma, a lélegző izmok nehezen tudják fenntartani a légcserét.

Az allergia esetében is a megelőzés a legfontosabb. Igyekezzünk elkerülni azokat az anyagokat, amelyekről tudjuk, hogy sok esetben kiváltói allergiás tüneteknek, s ha magunkon tapasztalunk allergiára utaló jeleket, ne tétovázzunk: azonnal forduljunk szakorvoshoz. A kezelést nem akkor kell elkezdeni, mikor a tünetek már elviselhetetlenek, hanem amikor még jóformán meg sem jelentek. Ha már „kitör” az allergia, a modern gyógyszerekre lehet hagyatkozni, amelyek nemcsak a tüneteket enyhítik, de a szövetekben és a vérben zajló allergiás gyulladást is fékezik. Mellettük igénybe lehet venni homeopátiás szereket is, amelyek mellékhatások nélkül, személyre szabottan enyhítik a tüneteket, a szervezet öngyógyító erőit hozva működésbe. A korai diagnózis és az időben megkezdett kezelés mindenképpen sokat számít.