Emésztés – kínlódás nélkül

Rohanunk és nem találunk időt arra, hogy elgondolkodjunk azokról a dolgokról, amelyektől testünk és lelkünk teljesítőképessége függ. Úgy étkezünk, mintha nem a miénk lenne a testünk: koplalunk, majd teletömjük a hasunkat. Nem azt fogyasztjuk, amire a szervezetnek szüksége van, hanem azt, ami ízérzékünknek jó, ám rontja az egészségünket. Hosszú távon megtérül, ha odafigyelünk arra, mit eszünk.

Az emésztőrendszer bonyolult vegyi laboratórium. Néhány élelmiszer túlságosan megterheli a gyomrot, néhány probléma nélkül felszívódik. Az emésztés már a szájban akkor elkezdődik, amikor beleharapunk az ételbe. A keményítő (pl. kenyér, tészta) meggyorsítja a nyálban végbemenő vegyi folyamatokat, tehát e felbomló keményítő részben megváltozott formában kerül a gyomorba. Amint az élelem a gyomorba jut, a máj és az epe azonnal megkezdi munkáját. A gyomorsav enzimje, a pepszin hatására elsősorban a fehérje bomlik fel. A táplálék tovább halad a vékonybélbe, ahol kb. 70 százaléka felszívódik, a maradék 30 százalék halad tovább a vastagbélbe. Minél több növényi eredetű rost kerül a vastagbélbe, annál aktívabban dolgozik, és annál gyorsabban ürül ki. Az emésztés ideje elsősorban az elfogyasztott fehérjék fajtájától függ. Például a zsíros sertéscsülök nehezíti a belek munkáját, s csak 8 óra elteltével hagyja el az emésztőrendszert, a halnak elég 1-2 óra. A benne lévő fehérje nagyon hasznos az emberi szervezet számára. A hamburger és a szalonnás rántotta emésztéséhez 3-5 óra kell, a gyümölcs pedig fajtától függően 3-4 óra múlva távozik az emésztőcsatornából. Az ananász például könnyebben emészthető, mint az alma vagy a banán. A hüvelyeseket 8 óráig emésztjük. Ennek ellenére fogyasszuk gyakran, mert növényi eredetű fehérjét tartalmaznak és számos értékes szénhidrát is van bennük. A tészta ugyanúgy viselkedik emésztőrendszerünkben, mint a hüvelyesek, s szervezetünk 4-6 óra alatt égeti el. A süteményre – fajta szerint – 2-8 óra kell attól függően, milyen nyersanyagból készült.

Az emésztési problémák hascsikarás, hasmenés, felfúvódás, ürítési gondok, gyomornehézség, gyomorégés formájában jelentkezhetnek. Ha kizárjuk a szervi bajokat (például született vagy szerzett betegségeket, mint pl. gyomornyálka-hártyagyulladás vagy élelmiszerallergia), elmondható, hogy a panaszok többségéért mi magunk vagyunk a felelősek. Ez azt jelenti, hogy ezeket a zavarokat el tudjuk kerülni, mégpedig az étkezési szokások megváltoztatásával, mozgással, fegyelemmel (rendszeres étkezéssel úgy, hogy nem eszünk túl sokat, hogy nem keverjük a különböző jellegű és ízű ételeket), gyakran pedig a lelkiállapot megváltoztatásával. A tudományos tanulmányok egyértelműen azt jelzik, hogy a táplálék összetétele elősegíti a különféle súlyos betegségek, főleg a vastagbélrák kialakulását. Ezért táplálékunknak változatosnak és kiegyensúlyozottnak, vitaminban és rostban gazdagnak kell lenni, és további szabályokat is meg kell tartani.