Együtt élni az asztmával...

A szakértők feltételezik, hogy világszerte több mint 300 millió asztmás ember él, a betegek száma évtizedenként 50 százalékkal emelkedik, és évente 180 ezer ember halálát okozza. Szlovákiában a felnőtt népesség 3 százaléka, a gyerekek 10 százaléka szenved asztmában. Gyulladásos betegségről van szó. Kockázati tényezőnek számít az öröklődés, az allergiás hajlam, a vírusfertőzés, a környezeti ártalmak és a dohányfüst – ismertette a tudnivalókat dr. Peter Pružinec allergológus tüdőgyógyász.

Asztmás roham bármelyik életkorban jelentkezhet, súlyossága a légszomjtól egészen az életet veszélyeztető légzésképtelenségig terjedhet. A nehézlégzéssel járó fulladásos köhögést rendszerint allergia előzi meg és váltja ki. A hajlam már gyermekkorban észlelhető, figyelmeztető jel lehet az ekcéma. Mivel a légutak túlérzékenysége hosszabb ideig alakul ki, az orvosok szerint egyéves korig az asztma csak ritkán jelentkezik. A folyamatos allergiás reakciók következtében a légutak érzékennyé válnak és begyulladnak, és amint a beteg kapcsolatba kerül az irritáló anyaggal, a szervezet asztmás rohammal reagál. Ingerlő lehet a lakásban lévő por, a poratka, esetleg a virágpor, a hideg levegő, a stressz, de a vegyszer vagy élelmiszer is. Az asztmás ember állapota folyamatosan változik: a teljesen tünetmentes időszakot hirtelen nehézlégzés, köhögéssel és légszomjjal járó rohamok válthatják fel. – Az asztma idült, gyulladásos, nem fertőző légúti betegség, amely a hörgők időszakos beszűkülésével jár, ezért a beteg „sípolva” lélegzik. Az utóbbi 20 évben a kutatók megállapították, hogy a hörgők a panaszmentes időszakokban is gyulladtak, ezért fontos a folyamatos gyulladásgátlók, inhalációs kortikoidok szedése. Ha a beteg abbahagyja a gyógyszerek szedését, rosszullét jelentkezhet, ami gyakran kórházi kezelést igényel. Az asztma nem megfelelő kezelése következtében a tüdő szövetállománya elpusztul, kapacitása csökken, a beteg életminősége romlik. Gyakran előfordul, hogy a beteg nem követi a szakorvos utasításait, hibásan alkalmazza a terápiát, nem szedi a gyógyszereket rendszeresen, esetleg túladagolja magát, ami az állapot további romlásához vezet. Ezért örülünk minden olyan gyógymódnak, amely a kezelést egyszerűbbé teszi. A gyakorlat igazolja, hogy a hibalehetőségek csökkenése önmagában is növeli az asztmaterápia hatékonyságát – nyilatkozta a szakorvos. (erf)

Tünetek

Köhögés, zihálás, légszomj. Nem a belélegzés, hanem inkább a levegő kifújása okoz nehézséget. Az ismétlődő száraz köhögés főleg lefekvéskor jelentkezik, a beteg pihenését zavarja. Kellemetlen a mellkasban előforduló nyomásérzés.

Kezelés

Meg kell tanulni élni a betegséggel, mert az asztmára nincs gyógymód. A kezelés a megelőzésre és a tünetek enyhítésére irányul. A korszerű orvosságokkal a tüdőfunkciókat a lehető legoptimálisabb állapotba lehet hozni, a belélegzett hatóanyag azonnal a légutakba jut. A gyulladásgátlók csökkentik a hörgőnyálkahártya duzzanatát és a nyáktermelést, a roham idején a fulladásos légszomjat.