A folyamatos fejlődés fontos bizonyítékai az iparilag gyártott termékek. Világszerte egyre gyarapszik a készterméket vagy az alapanyagokat előállító gyárak száma, amelyek jelentős mértékben okolhatók a légszennyezésért, az emberiség nagy problémájáért. Kutatók rájöttek, mi segíthet e téren.
Egy ismert gyógyszer új tulajdonságát fedezték fel
Amerikai szakemberek most először találtak bizonyítékot arra, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentő készítmények enyhíthetik a rövid ideig fennálló levegőszennyezés okozta ártalmakat. Ilyen készítmények közé tartoznak egyebek mellett azok, amelyek hatóanyaga az acetil-szalicilsav. Három amerikai oktatási intézmény kutatóiból álló csoport 2019 szeptemberében hozta nyilvánosságra tanulmányát.
A vizsgálatba Boston környékén élő, 73 éves átlagéletkorú férfiakat vontak be. Felmérték, hogyan működik a tüdejük, és mindenkitől megkérdezték, szednek-e nem szteroid gyulladáscsökkentő készítményt.
Ezen túlmenően figyelembe vették a környék levegőjében levő szennyező anyagokat, a tesztalanyok egészségi állapotát és azt is, hogy dohányoznak-e. Arra a következtetésre jutottak, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentő készítmény csaknem 50 százalékkal csökkentette a levegőben levő, az ember számára ártalmas részecskéknek a tüdő működésére gyakorolt hatását. Miután a vizsgált személyek többsége acetil-szalicilsav hatóanyagú készítményt szedett, ezért az adatok elsősorban erre vonatkozóan tükrözik az eredményt. A kutatók azt állítják, minden más, nem szteroid gyulladáscsökkentő hatását is érdemes tovább vizsgálni, ugyanis noha a hatásmechanizmus egyelőre nem ismert, úgy sejtik, a nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek enyhítik a légszennyezés okozta gyulladást.
Xu Gao, a Columbia Mailman Közegészségügyi Iskola Környezeti Egészségtudományi Tanszékének posztdoktori kutatója, a tanulmány egyik szerzője az intézmény honlapján hangsúlyozta: „Eredményeink azt sugallják, hogy az aszpirin és más nem szteroid gyulladáscsökkentők képesek megvédeni a tüdőt a légszennyezés rövid ideig tartó káros hatásaitól.” Hozzátette: „Természetesen továbbra is fontos, hogy a minimumra csökkentsük a légszennyezés ránk gyakorolt káros hatását, aminek következtében több betegség – daganatos, szív- és érrendszeri betegségek – alakulhat ki.” Érdemes megemlíteni a tanulmány másik szerzőjének a témához kapcsolódó korábbi eredményét is. Az Andrea Baccarelli és további tizenhét kutató által jegyzett tanulmány szerint ugyanis a B-vitaminok kulcsfontosságú szerepet játszhatnak abban, hogy enyhüljön a légszennyezésnek az epigenomra, valamint az egészségre gyakorolt káros hatása.
Szerintük a B-vitaminokat ezért megelőzésként lehetne szedni. Tudni kell: az epigenom a sejt epigenetikai tényezőinek összessége. Felfedezésük jelentős közegészségügyi előnyökkel járhat a bolygó azon részén, ahol gyakori a 2,5 mikronnál kisebb aerodinamikai átmérőjű szállópor, mert az ilyen kis részecskék nagyon nehezen ürülnek ki a tüdőből, ha egyáltalán valamikor kiürülnek.
Félreértés ne essék, az említett kutatási eredmények még véletlenül sem jelentik azt, hogy a bajok hamarosan megszűnnek. Ezek egyelőre inkább csak reményt jelentenek. A légszennyezés mértéke ugyanis a Föld egészét tekintve napról napra nő, következésképpen negatív hatásai is fel fognak erősödni. Néhány vitamin- és gyulladáscsökkentő tabletta a jövőben már nem fog tudni segíteni. A végső megoldást az lenne, ha a levegőbe nem kerülnének mérgező anyagok. Ez viszont – nagy valószínűséggel – soha nem fog bekövetkezni.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.