Edzett szív, jó keringés

A szív- és érrendszeri tartalékkapacitás a szervezetnek és azon belül a keringési rendszernek azt a képességét jelenti, amivel fizikai terhelésre a nyugalmi teljesítménynek a sokszorosát képes szinte pillanatok alatt mozgósítani és az edzettségtől függően azt hosszabb-rövidebb ideig fenntartani. Ennek a nagyszerű képességnek a kiteljesedéséhez a bonyolult szabályozórendszer épségére, valamint a szabályozás célszerveinek kifogástalan állapotára van szükség. Bármelyik sérüljön is, a várt teljesítménynövekedés elmarad.

Meddig bírja a pumpa?

Tudta, hogy a szívnek a szivatytyúhoz hasonlóan 11 000 liternyi vért kell átpumpálnia az érrendszernek nevezett 240 000 km hosszú csőhálózaton? Ha megfelelően karbantartjuk a szívműködést és a csőrendszert, akkor szívünk 120 évig képes lenne zökkenőmentesen ellátni feladatát. A kis ökölnyi, nagyjából 300 gramm súlyú, rendkívüli teherbírású szerv 3 milliárdszor ver 80 év alatt. Ám, hogy e funkciónak eleget is tehessen, nagyban rajtunk áll.

Infarktuskiváltó tényezők

A felfokozott izgalmi állapotnak kitett szív izomzata az érrendszer megromlott vér- és oxigénszállítása miatt súlyosan károsodhat, akár el is halhat. Ez a betegség a mindenki által ismert és rettegett szívinfarktus. Mivel a szívinfarktus, azaz a szívizomelhalás, a szívizom egy darabja működésének végleges elvesztését jelenti, minden erőnkkel meg kell akadályozni kialakulását. A szívinfarktus kialakulását az arra hajlamosító tényezők és azok együttes hatása okozza. Legfontosabbak a következők:

a szülők 60 éves kora előtt elszenvedett szívinfarktusa,

a férfi nem,

az életkor,

a rendszeres dohányzás,

a túlzott alkoholfogyasztás,

a súlyfelesleg,

az emelkedett koleszterin- és triglicerid érték,

a cukorbetegség,

a magas vérnyomás betegsége,

a mozgásszegény életmód,

a fizikai aktivitás hiánya.

Az edzés is lehet kockázatos!

A fentiek alapján egyértelmű, hogy a kockázati tényezők többsége befolyásolható, érdemben jelentős mértékben javítható. Az egyik legfontosabb éppen az utolsó, a mozgásszegény életmód. Az infarktus és más szív- és érrendszeri, keringéssel összefüggő betegség megelőzése céljából feltétlenül ajánlott a rendszeres fizikai tréning, fokozatosan növekvő teljesítménnyel. Sokan tudják is ezt, és igen sokan kapják orvosuktól azt a tanácsot, hogy végre el kell kezdeni valamilyen rendszeres edzést.

Ez azonban előzetes vizsgálat nélkül igen kockázatos lehet. A nemzetközi irodalom adatai szerint 30 éves kor felett megnövekszik, 40 felett pedig jelentős mértékben megugrik az előzetes kivizsgálás nélkül megkezdett fizikai aktivitás veszélye. Ezt nem szabad lebecsülni, hiszen szívinfarktus, vagy akár hirtelen halál is lehet a következmény. Különösen komolyan kell venni az életmódváltás és tréning bevezetése előtti állapotfelmérést azoknál, akik a fenti rizikófaktorok valamelyikét magukénak tudhatják.

(Ideál életmódmagazin)

(A jövő héten megjelenő tesztünk segítségével mindenki könynyen felmérheti szív- és érrendsze-rének állapotát.)

Mire jó a kardiofitnesz-szűrés?

A teszt során nagy klinikai gyakorlattal rendelkező kardiológus szakorvosok jelenlétében terheléses EKG vizsgálatot végeznek folyamatos EKG- és vérnyomás-ellenőrzéssel. Indirekt módon mérik a szervezet egészének oxigénfogyasztását. Ennek alapján teljes biztonságban megállapítható:

a fizikai terhelhetőség határa

a várható kockázat, illetve annak hiánya

a szív és a keringés állapotának változása néhány hónapos edzés vagy életmódváltás után.

Az eredmény birtokában megtervezhető az egyénre szabott edzésprogram. A kardiofitnesz teszt során felszínre került kóros eltérések korrekciójára is lehetőség nyílik.

Fontos!

A pulzusszám rendszeres sportolással csökken, s így a szív terhelése is mérsékelhető. Az edzett szív nyugalmi állapotban csak 60-szor vagy kevesebbszer ver, tehát 25%-kal kevesebbet kell teljesítenie, mint edzetlen állapotban. Ezzel annyi energiát képes megtakarítani, hogy a teljesítménye 20 évvel megnyúlik.

A szív állapota olyan, mint az azt tápláló ereké. Ha elzsírosodtak, meszesek az erek, romlik a szív izomszövetének vérellátása és tápláltsága is, tehát romlik a teljesítménye, az egész szervezet vérkeringése, anyagcseréje. Emiatt a sejtek hamarabb károsodnak, tönkremennek, regenerálódóképességük erősen visszaesik, s ezzel az élettartam radikálisan csökken.

JÓ TUDNI!

Amit a rendszeres tréninggel bárki elérhet:

17%-kal csökkenti a bélrák kockázatát;

37–72%-kal csökkenti a mellrák kialakulási esélyét;

40-60%-kal csökkenti a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulását;

50%-kal csökkenti a magas vérnyomás előfordulását.