Csupán két százalék fertőz...

Úgy tűnik, megélnek az aljnövényzet és magas páratartalom nélküli helyeken is, a játszóterek melletti bokrokban, megbújnak a házak közötti parányi zöldövezetekben, és mintha szívósabbá váltak volna, hiszen nem nagyon pusztulnak el a tűző napon sem. A mostani nedves és aránylag meleg klíma növeli a kullancsok túlélési és szaporodási esélyeit, ám az a tény, hogy májusban és júniusban elszaporodnak, nem jelenti azt is, hogy a fertőzések száma is emelkedik. Tudni kell, hogy a kullancsok csupán két százaléka fertőzött – ismertette a tényeket dr. Eva Máderová járványügyi szakértő. Míg 1960-1980 között úgy tűnt, kevesebb a fertőzött kullancs, 1992 óta számuk emelkedik. Tavaly Szlovákiában 72 ember betegedett meg agyvelőgyulladásban.

Köztudott, a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) 2-6 évig él, élete során általában háromszor szívja magát tele vérrel. A kullancs áldozatának testmelegét, a kilélegzett levegő szénmonoxid-tartalmát érzékelve támad. Érzésteleníti a bőrt, és azután szúrja a bőrbe ormányát, majd kollagénnel a bőrhöz tapad.

Az agyvelőgyulladást okozó vírust a kullancs viszi át az emberre. A fertőzések jelentős része tünetmentes, kisebb része pedig influenzára emlékeztető betegségtünetekkel, lázzal, fejfájással, rossz közérzettel zajlik le. A betegség általában teljes gyógyulással végződik. Azonban egyes esetekben súlyos idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak. A betegség terjesztése szempontjából kizárólag azok a kullancsok veszélyesek, amelyek vírust hordoznak. Laboratóriumi vizsgálatok is megerősítik, hogy vannak olyan területek, ahol több kullancs fordul elő. Ezeken a vidékeken is legfeljebb minden ezredik hordozza a kórokozó vírust. Egyéb területeken pedig 5-10 000 kullancs közül csak egyben található kórokozó. Szélsőséges éghajlati viszonyok között is megél, Skandináviától Olaszországig mindenfelé fellelhető, tehát a nyaralókat veszélyezteti – tudatta dr. Eva Máderová.

Kullancsvizit

Ha a bőrünkbe befúródott kullancsot időben észrevesszük, és elpusztítjuk, akkor nem kerülhet vírus a szervezetünkbe, ugyanis a vérszívást követő néhány óra múlva juttatja a kórokozókkal fertőzött váladékát az emberbe. Ezért a kerti munkát befejezve vagy a természetjárásból hazatérve vegyük szemügyre azokat a testrészeket, hajlatokat és a deréktájékot, ahol a kullancsok előszeretettel megbújnak.

A kullancs óvatos csavaró mozdulattal kihúzható a bőrből, de könnyebben eltávolható csipesz vagy ún. kullancskiemelő kanál segítségével.

Az élő kullancs eltávolításakor a fej könnyen leszakadhat és a bőrben maradva idegen testként viselkedik, a szálkához hasonlóan gennyesedést okozhat. Ennek eltávolítása orvos feladata lehet. A csípés helye a kullancs eltávolítása után is néha még napokig vörös és viszket.

A néphagyomány rengeteg módszert ismer a kullancs eltávolítására, ám ezek többnyire veszedelmesek.

Ne kenjük be a kullancsot lélegzését akadályozó folyadékkal (pl. olajjal), mert a fulladozó élősködő a fertőző vért visszaöklendezi.

Kerüljük potroha megnyomását is, a fenti okok miatt.

Nem gond, ha a kullancs szívókája beszakad, mert a szálkához hasonlóan kilökődik a bőrből.

A kullancs okozta agyvelőgyulladás legjobb megelőzési módja a védőoltás, amely 3 oltásból álló alapimmunizálást jelent. Az oltást a megfelelő védettség kialakulása érdekében télen ajánlott elkezdeni. A hosszan tartó védettség biztosítása érdekében 3 évenként emlékeztető oltást ajánlanak a járványügyi szakértők.

A kullancsokról általában a vírusos agyvelőgyulladás és a Lyme-kór jut az eszünkbe. Újabban megjelent a közönséges kullancs által terjesztett fertőző vérfestékvizelés, de egyelőre csak kutyáknál. A kórokozó neve Babesia canis, a vörösvérsejteket károsítja, veseelégtelenséget és vérszegénységet okozva. Az állatorvosok figyelmeztetnek, a pontos diagnózis érdekében szükség van az állatból eltávolított kullancsra. Sem hazánkban, sem a környező országokban még nem fordult elő, hogy ember fertőződött volna babéziával. Úgy mint a Lyme-kór, a babézia ellen sincs még oltóanyag.