„Csodálatos” hatású diéták

Vannak, amelyek azt a látszatot keltik, hogy nyugodtan bevihetünk több kalóriát, úgyis tudunk fogyni. Valójában ezek a diéták vagy a zsiradékok, vagy a szénhidrátok bevitelét csökkentik. Ha arra figyelünk, hogy elsősorban melyiket csökkentik, már könnyebben tájékozódunk közöttük.

Testkontroll

Ennek a diétának Harvey Diamond a legismertebb népszerűsítője. Elméletének lényege, hogy a különböző ételeket nem szabad keverni, mert azok akkor erjednek, és különböző mérgeket képeznek a szervezetben. Tehát szerinte nem az a lényeg, hogy mit eszünk, hanem hogy mit mivel kombinálunk. Útmutatása szerint délelőtt csak gyümölcsöt, délután csak zöldséget szabad enni. Este pedig már jöhet a keményítő vagy fehérje tartalmú étel. A diéta természetesen működik, hiszen aki nagyrészt nem eszik mást, mint gyümölcsöt és zöldséget, fogyni fog. Leginkább az a gond ezzel a diétával, hogy igen kevés benne a kalcium, cink, vas, B12- és D-vitamin, tehát egészségesnek semmiképpen nem mondható – akár hiányállapothoz is vezethet. Szerencsére a diétát kevesek szokták maradéktalanul betartani.

Választódiéta

Nagyon hasonló a testkontrollhoz. William Howard Hay dolgozta ki. Lényege, hogy az ételeket három csoportba sorolja (A, B és C lista). Az A csoportba a fehérjedús ételek, a B-be „semleges” ételek, mint a zöldségek, magok, saláták és a C-be a keményítő-tartalmú ételek tartoznak. Elképzelése szerint az A és a B csoport, valamint a B és a C csoport keverhető, de tilos keverni az A és a C csoportot. Például, ha valaki ezt a diétát követi, a húshoz nem ehet sem tésztát, sem kenyeret.

Atkins-diéta

Talán a legismertebb diéta, több változata is megjelent. Mindegyiknek az a lényege, hogy a szénhidrátfogyasztást radikálisan csökkenti. Ez sokaknak vonzó, mert így korlátlanul fogyaszthatnak zsíros ételeket.

A vizsgálatok azt igazolták, hogy a diéta működik, tehát akik betartják, jelentős fogyást érhetnek el. Ezt azonban azon az áron érik el, hogy úgynevezett ketózis alakul ki (aceton és aceton-szerű anyagok szaporodnak fel a vérben), ami étvágytalansághoz vezet (van, akinél rossz közérzetet és fejfájást is okoz). Az is kétséges, hogy a magas zsiradék-tartalmú ételeket büntetlenül lehet-e hosszabb távon fogyasztani (hiszen ez egyébként érelmeszesedéshez vezet). Nehéz elhinni, hogy helyes dolog valakinek az életét folyamatos enyhe mérgezés (ketózis) állapotában eltöltenie. Eddig konkrét károsodást nem írtak le, de a ketózis kellemetlen szagú lehelettel jár és a diéta mellett nagyon gyakori a székrekedés. Erre Atkins azt válaszolta, hogy a bűz a gyógyulás jele – és sokan elhitték neki.

Miért olyan népszerű mégis? Az egyik, hogy Atkins valóban orvos – ellentétben néhány más csodatevővel. A diéta már az első napokban hirtelen súlycsökkenéshez vezet, így azonnal híveivé válnak még a kétkedők is. Amit nem tudnak, hogy ez nem valódi fogyás. Az történik ugyanis, hogy ilyenkor először víz távozik, mert a vizet a májban és az izmokban keményítő köti meg. A szénhidrát-bevitel radikális csökkentésekor ezek a keményítő-raktárak kiürülnek, és velük együtt víz is ürül. A testépítők jól ismerik ezt a jelenséget, és a fordítottját használják is verseny előtt.

Pritikin-diéta

Alacsony zsiradék-tartalmú diéta. Bár túl radikálisnak tűnik, de megfelel annak az elvnek, hogy elsősorban a táplálék zsiradék-tartalmának csökkentésével éri el a fogyást. Pritikin maga is jelentősen fogyott a saját maga által kitalált diétával, és amikor hetvenéves korában meghalt, boncleletét közölte az egyik jelentős amerikai orvosi lap, megállapítva, hogy érelmeszesedésben nem szenvedett. Ugyan egy eset semmit nem bizonyít, de legalább nem volt ellentétben az általa vallott elvekkel. Egyelőre nem látható igazi előnye az egyszerű zsírszegény diétával szemben. Tekintettel arra, hogy viszonylag „fiatal” diéta, még kiderülhetnek előnyös, de hátrányos oldalai is.

Grépfrút diéta

Minden étkezés előtt együnk meg egy fél grépfrútot. Azért ajánlják, mert a gyümölcsben olyan enzim van, amely közvetve fokozza a zsírbontást. Nincs bizonyíték a hatásosságára. Ugyanez vonatkozik az ananászra.

Vércsoport szerinti diéta

Van, akinek erről Drakula jut először eszébe, de van, akinek egy nála is veszélyesebb ember, Peter D’Adamo. Ő találta ki ugyanis ezt a diétát, amit ABO diétának is hívnak. D’Adamo azt állítja, hogy az embereknek aszerint, hogy milyen a vércsoportjuk, más és más táplálékot kell fogyasztaniuk.

Önmagában elképzelhető lenne, hogy van ilyen összefüggés, hiszen az már D’Adamo előtt is ismert volt, hogy például a 0 vércsoportúaknál valamivel gyakoribb a nyombélfekély. Egyetlen összehasonlító vizsgálat sem készült arról, hogy valóban jobb-e legalább a közérzete azoknak, akik betartják.

A diéták kára

A fentiekben a diéták lehetséges veszélyeit olvashattuk. A legnagyobb veszély az, hogy nagyon sok ember óriási energiát, rengeteg időt és pénzt fordít fogyókúrára, diétára, trükkök megtanulására. Eközben nem tér át egészségesebb életmódra, sőt mások figyelmét is eltereli a lényegről. Nem egyszer a jelenleginél is rosszabb táplálkozási szokásokat vesz fel. A betarthatatlan és hatástalan jó tanácsok hozzájárulhatnak az evési zavarok kialakulásához, amelyek akár életveszélyesek is lehetnek.