Csak víz, szappan és akarat kell

Olyan kérdéseket vetett fel olvasónk, amelyek sokunkban felmerülnek, ha mondjuk a szokásosnál fülledtebb, oxigénhiányosabb a levegő az egy légterű irodában, ilyenkor ugyanis a testszagok érezhetőbbek. „Nagyon kínos, de sajnos ki kell mondani, hogy nem mindenki tisztálkodik úgy, ahogyan kellene, s ez a légkondicionált irodákban rendkívül kellemetlen, egyenesen irritáló. Miért nem lehet megírni, hogy mennyire fontos a rendszeres test-, haj-, kéz- és lábápolás? Mindenkinek tekintettel kellene lennie a másik emberre, nemde?” – zsörtölődött olvasónk. Akkor határoztuk el, hogy összegyűjtjük a téma legfontosabb tudnivalóit.

Azt többször hangsúlyoztuk, hogy ha a klimatizált helyiségben csak egy ember is fertőzött, a baktériumok elszaporodhatnak és megfertőzhetik az egész társaságot. S ha az ember hosszú ideig fertőzött helyiségben tartózkodik, az egyszerű, ismétlődő náthából asztma lehet. Ha rosszul állítják be a hőmérsékletet, a reumások szenvednek, az egészséges embernek pedig gerincfájdalmat, fej- és ízületi panaszokat, húgyúti gyulladásokat, fül- és torokfájást, szemproblémákat okoz. Bár a száraz szemért a kevés folyadék a felelős, de a szakemberek szerint a klimatizáció a felelős érte. Egy felmérés szerint az emberek 25 százaléka teljesen elutasítja a klimatizált helyiségben való munkát. Ezért kellene mindenkinek jobban odafigyelnie arra, hogy a higiéniai szabályok maximális megtartásával ne szaporítsa a zavaró körülmények számát.

A tisztaság szoros kapcsolatban áll az intim szférával. ĺratlan szabályai a szagok semlegesítését, a szagtalanítást részesítik előnyben. Míg a nyugati civilizáció a természetes illatok semlegesítésére és más illatokkal való felcserélésére rendezkedett be, addig a keleti országokban olyan szokásokat őriznek, amelyekben a test szagának biológiai funkciói érvényesülnek. Az arab országokban például a házasságközvetítő megszagolja a feleségnek kiszemelt leányzót, és ha nem érzi „jó szagúnak”, akkor inkább eláll a házassági ajánlattól.

Mifelénk mások az elvárások. A piac lépten-nyomon újabb és újabb szereket kínál, szüntelenül arra csábít, hogy tisztán, frissen, illatosan járjunk munkába, társaságba. A lehetőség tehát adott, csak élni kellene vele…

Egy átlagos súlyú és magasságú ember napi folyadékszükséglete kb. 2-2,5 l. Huszonnégy óra alatt kb. 500 ml víz távozik a bőrön keresztül. Bizonyos tápanyagok verejték útján is kiválasztódnak, azaz a verejtékkel kis részük a testfelszínre ürül, pl. mustárolaj, fokhagyma, C-, B-vitamin, alkohol, stb. A verejtékezést a műszálas ruha, a helytelen tisztálkodás tovább fokozhatja és teheti elviselhetetlenné a környezet számára.

Az egész test, különösen a lábak szappannal való alapos mosása és szárazra törlése kötelező. Különösen fontos a lábujjak közének gondos törlése, mert ha ez a terület nedves marad, jó táptalajul szolgál a fertőző gombáknak.

A nők ápoltsága és tisztasága nem képzelhető el intim testrészük rendszeres gondozása nélkül. Természetesen ugyanez vonatkozik a férfiakra is! A hüvelyben termelődött és a külső nemi szervet szenynyező váladék eltávolítása különösen fontos, ezért ezt a területet és a végbél környékét naponta kétszer célszerű megtisztítani. A testrészek közül leginkább a kéz szennyeződik, ezért gyakori mosása nélkülözhetetlen.

A száj ápolása egészségügyi és esztétikai szempontból egyaránt nélkülözhetetlen. A rendszeres fogmosás biztosítja a fogak fizikai és kémiai úton való megtisztítását. Célszerű minden étkezés után, de este és reggel feltétlenül fogat mosni. Olyan fogkefét használjunk, amellyel a fogak közötti réseket is meg tudjuk tisztítani.

A hajápolás szintén a testi tisztasághoz tartozik, és különösen a nőknél fontos esztétikai tényező. A hajszálak között gyűlik fel leginkább a levegőben szálló korom és por, ezért a hajat megfelelő időközönként meg kell mosni, majd kibontva, kíméletesen szárítani. (ki-o)

Lépésről lépésre

A tiszta, ízléses öltözék mellett a test ápoltsága és tisztasága – a személyi higiénia – az egészséges élet követelményeihez tartozik és személyiségünk részét képezi. A testi tisztaság a kulturáltság velejárója, és nem csak magunknak jelent jó érzést, hanem embertársaink is elvárják tőlünk, ezért nem tekinthető magánügynek.

A mosakodás során külön figyelmet kell fordítani a testhajlatok, különösen a hónalj megtisztítására, mert az ott keletkezett testszag az ápolatlanság benyomását kelti. A dezodoráló szerek alkalmazásánál tudni kell, hogy sokan érzékenyek ezekre, és természetesen azt, hogy ezeket tisztálkodás után, és nem tisztálkodás helyett kell használni.

A HIGIÉNIA KIS TÖRTÉNETE

A tisztálkodást az elmúlt évszázadokban – finoman fogalmazva – nem vitték túlzásba. Werningerodéban (Harz-hegység) ma is megvan az a fürdő, ahová a nőket esküvő előtt ünnepélyes menetben vitték, hogy életükben másodszor megfürödjenek.

Scarron (1610-1660) francia író azt írta a francia udvarhölgyekről, hogy jóllehet fehér inget vesznek fel, annak váltására havonta csak egyszer kerül sor. A magas nyakú ruhák, fodros gallérok és kézelők eltakarták a szifiliszes bőrelváltozásokat, a rühösség nyomait és az elvakart tetű, bolha- és poloskacsípéseket. Az elterjedten használt grattoir (vakaró) – a kontyon keresztültűzött hosszú csonttű – arra szolgált, hogy a tetűcsípéseket a hölgyek meg tudják vakarni bonyolult hajépítményük lebontása nélkül.

Montaigne (1450-1523) francia író elragadtatással nyilatkozott a német házak tisztaságáról, mert: „… az ágy mellé a fal felől mindig vásznat vagy függönyt akasztanak, hogy a köpések ne piszkítsák öszsze a falat”.

Napjainkban terjed az a vélemény, hogy az immunrendszer működéséhez a környezet bizonyos fokú szennyezettsége szükséges, mert a steril környezet és a steril ételek csökkentik a szervezet védekezőképességét. Mindez azonban nem teszi feleslegessé a fürdőszoba rendszeres használatát különösen akkor, ha közösségben élünk és dolgozunk.