…csak a szíve legyen fiatal…

Az egészséges, vagyis fiatal szív megőrzése egyáltalán nem olyan könnyű, mint ahogyan az első hallásra tűnik. Bizonyítékok vannak arra, hogy egy 50-70 éves volt atlétának a szíve ugyanolyan egészséges lehet, mint a keveset mozgó, a nap nagy részét a számítógép előtt töltő húszévesé. Ebből az következik, hogy rendszeres mozgással hosszú ideig fiatalon tartható a szív. Ha valaki egyik napról a másikra elhatározza, hogy mindennapi programjában beiktat valamilyen mozgásformát, máris több mint 15 százalékkal csökkenti az agyér-katasztrófa, 40 százalékkal pedig a koszorúér-betegség kialakulásának kockázatát. Tudni kell, hogy a tartós mozgáshiány kövérséghez, cukorbajhoz és magas vérnyomáshoz vezet. Közismert az is, hogy a dohányzás lassítja a szív- és érrendszer működését, emeli a „rossz” koleszterin szintjét.

A túlsúly csökkentése nem kizárólag divatjelenség, hiszen több tanulmány értelműen bizonyítja egészségkárosító hatását, az elfogyasztott és az elégetett kalória közötti egyensúly megőrzésének fontosságát. A kövér embernek gyakrabban vannak légzési nehézségei, májzsugorodása, daganatos betegsége, vesebaja, csont- és ízületi panasza, szívbetegsége, cukorbaja, epeköve és lúdtalpa. Az utóbbi évek felfedezése, hogy szoros összefüggés van a hasi szerveket terhelő zsírmennyiség és az említett panaszok kialakulása között. Az effajta, ún. abdomináns kövérséget a haskörfogat jelzi. Tavaly óta az elvárások szigorodtak. A nők haskörforgatának maximuma 80, a férfiaké 94 centiméter. Ez azt jelenti, hogy az ún. alma alakúak nagyobb veszélyben vannak ellentétben az ún. körte alakúakkal.

Miért is veszélyes az abdomináns kövérség? Egyszerűen azért, mert a zsírsejtek amellett, hogy a zsírt raktározzák, metabolikus aktivitást is mutatnak, vagyis olyan anyagokat termelnek, amelyek károsítják a szervezetet.

Még mielőtt valaki azt gondolná, hogy ez ellen nem lehet semmit tenni, meg kell jegyezni, hogy a testsúly 5-10 százalékos csökkentése is kimutatható pozitív változásokat idéz elő: csökken a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, vagyis csökken a vérnyomás, emelkedik a „jó”, a HDL koleszterin szintje, csökken a triglicerid szinte és a második típusú cukorbaj kialakulásának veszélye. A testsúly csökkentésének módszerét mindenki maga dönti el. Diétákból nincs hiány, s a kínálatot mellékletünk is rendszeresen bővíti. Ám önmagában a diéta nem elég: rendszeres mozgásnak kell kiegészítenie. (ki)

Vasárnap: a szív napja

Szeptember utolsó vasárnapja immár hagyományosan a szív napja. Az ezzel kapcsolatos rendezvények célja a tájékozottság javítása, az egészséges életmód fontosságának hangsúlyozása. Szeptember 24-én a világ 100 országában – köztük Szlovákiában is – előadások, különféle sportrendezvények, nyilvános viták, tudományos fórumok, kiállítások lesznek a szív- és érrendszer betegségeiről. Vasárnap a Szlovák Tudományos Akadémia Szívkutató Intézetében az érdeklődők előadást hallgathatnak meg a szívbetegségek megelőzéséről, az abdomináns kövérségről, valamint a második típusú cukorbajról. A szív napjának szlovákiai rendezvényei a pozsonyi Hviezdoslav téren, a kassai Fő téren és a besztercebányai Moyzes téren zajlanak majd.

TÉNYEK, ÉRVEK

Évente 17,6 millió ember hal meg szívbetegségben és agyér-katasztrófában.

Az egészséges életmód és a fő kockázati tényezők kivédése megelőzheti az infarktust és hozzásegíthet ahhoz, hogy a szív lassabban öregedjen.

Az alacsony kalóriaértékű, kiegyensúlyozott táplálkozás következtében lassul a szív öregedésének folyamata. A rendszeres mozgás is létfontosságú, mert csökkenti az agyi érkatasztrófa és a szívkoszorúér betegségei kialakulásának kockázatát.

A dohányzás emeli az ún. rossz koleszterin szintjén, a vér alvadékonyságát, és növeli a trombózis kockázatát.

Sokba kerül a szívünk

A különböző szív- és érrendszeri betegségek az utóbbi években átlagosan 4,35 millió halálesetet okoznak Európában, s ezen belül 1,9 milliót az Európai Unió területén – derül ki az European Heart Network nevű kutatóhálózat felméréséből.

A becslések szerint a szív- és érrendszeri betegségek évente 169 milliárd euró kiadást jelentenek az EU gazdaságában. Ennek 62 százaléka a tényleges gyógyítás költsége, 21 százalékra tehető a kieső munkaidőből származó veszteség, míg 17 százalékra teszik az egyéb, járulékos költségeket. A nyilvánosságra hozott statisztika még két megdöbbentő adatot tartalmaz: Európában 48 millió (ezen belül az Európai Unióban 23 millió) felnőtt szenved cukorbetegségben, s ez a szám folyamatosan növekszik. Rákban pedig több mint 1,7 millió európai halt meg tavaly.