Az ultrahangos kivizsgálás előtt

Az ultrahangvizsgálat fizikai alapját az képezi, hogy a vizsgálófej által kibocsátott ultrahangnyalábok a különböző szövetekről különbözőképpen verődnek vissza. A megváltozott frekvenciájú ultrahangnyalábot detektálva kapjuk az ultrahangképet, mely a vizsgált terület metszeti képe, s melyet a vizsgáló orvos értelmez. A vizsgálat könnyen elvégezhető és ismételhető, nincs károsító hatása és nem utolsó sorban: viszonylag olcsó. Vannak úgynevezett akut indikációk, melyek szükségessé teszik a beteg csecsemő vagy kisgyermek azonnali vizsgálatát.

A legnagyobb igény a sebészet részéről van, elsősorban a sérülések és az akut hasfájások miatt. A sérülések száma ugrásszerűen megnő a fáramászás és biciklizés idején. A hasfájások száma a nagy ünnepek alkalmával növekszik, amikor rengeteget esznek. A hasfájások hátterében természetesen komoly kórképek állhatnak, pl.: vakbélgyulladás, nyirokcsomó-gyulladás, bélcsavarodás ill. bélösszecsúszás. Ezek általában jól diagnosztizálhatók, további beavatkozást tehetnek szükségessé. A hasi ultrahangvizsgálat némi előkészületet igényel.

Néhány tanács szülőknek és gyermekeknek:

Lehetőség szerint a gyermek a vizsgálat előtt 3-4 órával már ne egyen!

Erre azért van szükség, mert akkor részben az epehólyag nincs összehúzódva és így jól vizsgálható (gyermekkorban is van epekő!), részben a belek kevéssé gázosak. Tudni kell, hogy a gázosság nagyfokban nehezíti a vizsgálatot. Lefedheti a has egyes területeit, és esetleg nem látható meg az ott lévő elváltozás.

Lehetőség szerint a gyermek telt húgyhólyaggal érkezzen a vizsgálatra! (Ez újszülötteknél, csecsemőknél szerencse kérdése.)

Ennek érdekében bőségesen fogyaszthat folyadékot, mely azonban ne legyen rostos és szénsavas. A legmegfelelőbb a víz vagy a tea. Telt hólyag mellett látszanak a petefészkek, a méh, a húgyhólyag fala, sokszor a vakbél is. A gyomor-bélrendszer vizsgálatánál is fontos lehet a sok folyadékfogyasztás. Az esetek egy részében ezen feltételektől eltekinthetünk. Amikor azonban nem, akkor néha fél órát is kell várakozni, míg a hólyag megtelik, és a klinikus által feltett kérdésre válaszolni tudunk.

A többi vizsgálat előkészítést nem igényel.

Tapasztalatunk szerint a szülők előre elmondják a gyermeknek, hogy milyen az ultrahangvizsgálat. Szorongó gyermeknél mi is elmondjuk, hogy a vizsgálat nem fájdalmas, a pocakjukat csak bekenjük kenőccsel és a „tévében” megnézzük, mi van a hasukban. Manapság már sok gyereknél a számítógép monitorhoz hasonlítjuk ill. hasonlítják az apukák a készülék monitorját. Az ultrahang gél, amivel a vizsgált területet bekenjük, vizsgálófej és bőr közötti jobb kontaktus megteremtéséhez szükséges. Szobahőmérsékletű, melyet a gyermek kicsit hidegnek érez a magasabb testhőmérséklet miatt.

Van olyan életkorú és alkatú gyermek, akinek a félelme nem szüntethető meg. Ilyenkor nem tehetünk mást, minthogy a lehetőségekhez mérten mihamarabb elvégezzük a vizsgálatot. Ritkán le is kell fogni a gyermeket, hogy el ne „szaladjon”. Szerencsére ez ritka. Általában néhány másodperc alatt megnyugszanak, ha már látják, hogy valóban semmi kellemetlenség nem éri őket.