Az öregedő szem

A szem a lélek tükre, halljuk gyakran. A modern világ egyre nagyobb igényeket támaszt a látással szemben, ezért fokozott figyelmet kell szentelni a személesség biztosításának, a tökéletes kétszemes együttlátás megtartásának.

AZ A-VITAMIN SZEREPE

A látás biokémiájában rendkívül fontos szerepet tölt be az A-vitamin. Hiánya csökkenti a szem sötéthez való alkalmazkodási képességét, és a hámsejtek elsorvadásához vezet. A-vitamint tartalmaz a vaj, a máj, a növényi karotin. A karotin azonban nem azonos az A-vitaminnal, ez a karotinból keletkezik az emberi szervezetben. Az A-vitamin elég könnyen megavasodik, így a zsírokban avasodás közben elpusztul (megsárgult vaj). A szem öregedése a szervezet lassú elkopásával párhuzamosan megy végbe, amit, sajnos, nem tudunk megállítani.

A kisgyermek szemgolyója fehér, vékony erekkel átszőtt. Felnőtt korra a fehérje eresebbé válik, s a szem előbb-utóbb karikás lesz. Az idős ember szemhéja lazább, ráncosabb, petyhüdtebb, a felső szemhéj gyakran csüng. A szem beesettebb, aminek az az oka, hogy a szemüregben csökken a zsírszövet mennyisége, s így a szemgolyó mélyebbre kerül. Ez önmagában nem kóros jelenség, de ezzel párhuzamosan a szemlencse is fokozatosan veszít rugalmasságából, vastagabbá válik, szerkezeti és biokémiai változásokon megy keresztül. Az idős ember általában távollátó, vagyis a távolban lévő tárgyakat élesen látja, de olvasásra szemüveget hord.

Nem kevés panaszt okoz az időseknek a szemhéj lazasága sem. A lógó felső szemhéjak csak elvétve okoznak látászavart, gyakoribb, hogy a laza, kissé megvastagodott felső és alsó szemhéj kifelé fordul. Az első esetben a szempillák pillantáskor dörzsölik a szem felszínét, a másik esetben pedig a szemgolyó alsó része szabadabbá válik, a szemet és a szemhéjat bélelő kötőhártya szárazabb lesz. Az ilyen szem állandóan könnyezik.

FÁRAD A HÁRTYA

A zsíranyagcsere zavarai miatt idősebb korban a szemen, ill. a szemhéjon sárgás, puha tapintású, kinövések jelennek meg. A zsíros elfajulás jeleit fellelhetjük a kötőhártyán is. A hártya sárgássá válik, és elveszíti fiatalos csillogását. Az öregedés jelei a szem mélyebb rétegein is megfigyelhetők, és fokozatosan változik a szemgolyó középső része, az érhártya is.

Ha szembántalmakról panaszkodni hallunk, leggyakrabban a kötőhártya-gyulladás kerül szóba. Magyarázata az, hogy a kötőhártyát érik legjobban a külvilág kellemetlen hatásai. Gyulladáskor a szem viszket, ég, könnyezik. Az ilyen szemet naponta többször meg kell mosni, és bórvízzel vagy kamillával borogatni . A csíraölő szert ide-oda nézéssel jól kenjük szét a szemben. A cseppeket nappalra, kenőcsöt éjszakára használjunk.

A szemgyulladás gyógyítására a kamillán kívül jó még jó a búzavirág, pipacs, szemvidító fű, útifűlevél, cickafarkfű, papsajtlevél. Langyos, átszűrt forrázatával, főzetével borogassuk a beteg szemet. Szemfürdőt úgy alkalmazunk, hogy a folyadékkal teli szempoharat a szemünkhöz emeljük, majd lassan váltakozva nyitjuk és csukjuk a szemünket.

SÉRÜLÉSEK

A szem károsodását gyakran sérülés okozza. Ez elég gyakori. Az elsősegélynyújtás gyorsasága és szakszerű lebonyolítása enyhítheti a következményeket. Leggyakrabban üveg-, fa- és vasszilánkok kerülnek a szembe. Elsősegélynyújtást jelent a kétszemes kötés és a gyors orvosi beavatkozás. Sérüléseket okozhatnak a lúgok (mész) és a savak (vegyi tisztítószerek).

Első feladatunk ilyenkor az, hogy a szemet bő vízzel mossuk ki, ha más nincs, kútvíz is megfelel. A mezőgazdaságban a növényvédő szerek pora vagy a permetlé ingerli leginkább a szemet, s főleg azok, amelyek ként tartalmaznak. Tudjuk, hogy az előírt védőruha, az álarc, a szemüveg nem mindig kényelmes, de egészségünk érdekében feltétlenül hordjuk őket.