Az iskoláskorúak táplálkozása

A szülők többsége azt szeretné, ha gyermeke a lehető legegészségesebben táplálkozna. A szoptatástól a teljes értékű táplálkozásig azonban hosszú az út, amelyen sok hibát lehet elkövetni. A neveléssel nemcsak a gyermekek személyiségét formáljuk, hanem életmódját és a táplálkozáshoz való viszonyulását is. Már kisgyermekkortól rögzítjük a helyes higiéniai és táplálkozási szokásait.

A gyermekek táplálásának megvannak a sajátosságai. Ez abból a tényből ered, hogy a gyermek testileg és szellemileg is fejlődik. E viharos fejlődéshez jó minőségű tápanyagokra és megfelelő energiára van szüksége. Az alapvető építőanyag a fehérje, amelynek minőségét az egyes aminosavak határozzák meg. A legfontosabb fehérjeforrás a hús, tej, tojás és hüvelyes. A növekedéshez különösen fontos a hús lizin-, arginin- és hisztidintartalma. Részesítsük előnyben a sovány baromfi-, pulyka- és a helytelenül mellőzött marhahúst. Sok B-, B12-vitamint és vasat tartalmaz. A további ásványi anyagok, mint pl. a cink, magnézium, foszfor, mész, szelén, réz, króm és jód, amelyek számos anyagcsere-folyamatban vesznek részt, nagyon fontosak a gyerekek táplálkozásában és ezek épp a húsban találhatók. Gyermekkortól kezdve tanítsuk meg a gyereket halat enni, amely egész sor ásványi anyagot, és megelőzően ható telítetlen zsírsavakat tartalmaz.

A gyerekek étrendjéből semmiképpen se hiányozzon a tej és a tejtermékek. Nemcsak teljes értékű fehérjetartalma miatt, hanem azért is, mert a tejből nyerik a csontok és a fogak növekedéséhez szükséges mész 55 százalékát. A gyereknek naponta legalább fél liter tejet kellene meginnia, sajtokkal és savanyított tejtermékekkel kiegészítve.

Naponta 3-4 adag gyümölcs és 3-4 adag zöldség ajánlott. A zöldség és gyümölcs rostot, de főleg antioxidáns anyagokat – karotenoidokat, likoprént, flavonoidokat –, vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaz. Ásványi anyag, vitamin- és rosttartalma miatt védő hatású a teljes őrlésű gabonaféle, hüvelyes és dió is. A gyermekek esetében ezért a teljes őrlésű pékárut, továbbá a zabpelyhet, a kukoricapelyhet részesítsük előnyben. Szerepeljen az étlapon, a nem hagyományos hüvelyes is: szója, csicseriborsó és bab. Nemcsak az a fontos, hogy mit, hanem az is, hogy mikor eszik a gyerek. A helyes étkezés alapja ugyanis az optimális étrend, vagyis a napi étkezések száma, a rendszeresség, a két étkezés közötti idő, az étel minőségének és mennyiségének kiegyensúlyozottsága. Az a legjobb, ha a reggeli az egész napi ételmennyiség 20, a tízórai 10, az ebéd 30, az uzsonna 15, a vacsora pedig 25 százalékát teszi ki. Az ilyen étkezési minta elsajátításának óriási jelentősége van és a gyermekkortól kezdve tanulni kell. A rendszertelen és nem elégséges táplálékfelvétel fékezi az agykéreg működését, megzavarja az emésztőnedvek termelődését, étvágytalanság alakul ki és csökken a tápanyagok hasznosulása. A hoszszabb ideig tartó rendszer étkezés során súlyosabb egészségi panaszok is felléphetnek.

A szerző táplálkozástudományi szakember