Az emésztőrendszer zavarai – II

A béltuberkulózis ma már elég ritka betegség, amelyben a bél elsődlegesen (fertőzött tehéntej fogyasztása) vagy másodlagosan (amikor a tüdőtuberkulózisban szenvedő beteg lenyeli saját, Koch-bacilust tartalmazó köpetét) fertőződhet. A megbetegedés ritkán okoz tüneteket, ha mégis, azok nem mindig kórjelzőek (székrekedéssel váltakozó hasmenéses időszakok, változó helyű fájdalom stb.). A betegség szövődményeként összenövések, bélátfúródás, letokolt tályog alakulhat ki.

A kezelés a tuberkulózis elleni szerek, valamint fájdalom- és görcsoldók alkalmazásából áll.

Bélférgek

A fonálférgek a székletben ürülő peték lenyelésével terjednek (pl. nyers zöldségek fogyasztásakor). A nőstények éjszaka kimásznak a végbélnyíláson és peték ezreit rakják le a végbélnyílás redői közé. A gyerekek gyakran önmagukat fertőzik vissza, amikor a végbél megvakarása után kezüket a szájukba veszik. A fonálférgek erős viszketést (főleg éjjel) okozhatnak, néha a székletben 2–12 milliméteres férgek jelennek meg, és gyomor-bélrendszeri rendellenességek is előfordulhatnak. Lányoknál gyakran megfigyelhető a külső nemi szervek gyulladása. Ha az éretlen peték befúródnak a bélfalba, annak következménye vastagbélfekély vagy vakbélgyulladás lehet.

u Az orsógiliszta nevű hengeres féreg a lárváival fertőzött zöldségek (szervestrágyázott) közvetítésével betegíti meg az embert. Ha a lárvák a szájon keresztül bejutnak a szervezetbe, a vékonybélbe vándorolnak, ahol 15–25 cm-es férgekké fejlődnek. A tünetek (hasfájás, hasmenés, éjszakai végbéltáji viszketés) nem mindig jelentkeznek egyértelműen. A lárvák a tüdőben, az epében és a hasnyálmirigyben fejlődnek ki, és ott okozhatnak gyulladást, esetenként elzárhatják a légutakat, az orr-garat üreget vagy a vékonybelet.

A galandféregnek (taeniának) két fajtája ismert. Az egyik a sertéshúsban található horgasfejű galandféreg (Taenia solium) nagyon ritka. A másik, a marhahúsban előforduló simafejű galandféreg (Taenia saginata) sokkal gyakoribb. Mindkettő lapos és hosszú féreg (40 cm-nél is hosszabb lehet), arányos mértékben növekvő, egymáshoz kapcsolódó ízekből áll. A petéket hordozó féregrészek (proglottisok) a széklettel ürülnek. A galandféreg-fertőzés származhat a kutya és a róka élősködőitől is. Ilyen esetekben akkor fertőződhetünk, ha mosatlanul eszünk erdei gombát, a talajközelben növekvő gyümölcsöt (pl. szamócát).

A galandféreg fokozódó étvágy melletti fogyást, gyomorfájdalmakat, hasmenést okoz. A székletben ürülő, még mozgó ízekről ismerhető fel a fertőzés ténye. A kutyagalandféreg előszeretettel vándorol a tüdőbe és ott folyadékkal telt üregeket (ciszta) képez, melyek rendszerint letokolódnak és attól kezdve nem okoznak panaszokat. A rókagalandféreg cisztái a májat lepik el, ez a fertőzés végzetes kimenetelű is lehet.

A trikinózist a Trichinella spiralis nevű parazita okozza, melynek lárvája ciszta formájában a disznóhúsban található. Amikor bejut a bélbe, nagysága csak 1,5–4 mm. A tüneteket először a bélbe jutott féreg okozza (hasmenés, hányás, fájdalom), azután a második héttől a lárvák az izmokba vándorolnak. A leggyakrabban érintett izmok a nyak, a gége és a szem izmai, valamint a rekeszizom. Akut izomfájdalmak jelentkeznek, melyeket magas láz, bőrkiütések és idegrendszeri tünetek kísérnek. Miután a lárvák eljutottak az izmokba, a tünetek mérséklődnek, mert a lárvák cisztákba záródnak, amelyek ártalmatlan idegen testeket képeznek. A fertőzés egyszerűen megelőzhető: csak szakszerűen hőkezelt és feldolgozott disznóhúst fogyasszunk!