Egészség

„Arra törekszünk, hogy minden vesebeteget transzplantáljunk”

Ahogyan szív vagy agy, úgy vese nélkül sincs élet. Szerepe létfontosságú: megszűri a vért, szabályozza a folyadék és az ásványi anyagok mennyiségét a szervezetben, részt vesz a vérnyomás szabályozásában, befolyásolja a vérképzést, őrködik a belső környezet stabil pH-értéke felett, hormonokat termel.
ÚJ SZÓ ONLINE

2020. január 14. 12:10

vese

Mivel tehetünk jót és árthatunk neki a legjobban? Melyek a vele kapcsolatos leggyakoribb tévhitek? – erről beszélgettünk Dr. Jankó Viktor gyermeknefrológussal.

A korábbi évekhez viszonyítva nőtt vagy csökkent-e vesebeteg gyerekek száma Szlovákiában?

Először azt a kérdést tisztázzuk, hogy mi a vesebetegség. Ebbe a betegségcsoportba a leggyakrabban előforduló banális húgyúti fertőzések és azok a betegségek tartoznak, amelyek a veserendszer bizonyos részét sújtják. Ezek ritkábban fordulnak elő. Felnőttkorban azok a vesebetegségek dominálnak, amelyek például a cukorbetegség és a magas vérnyomás következményei. Gyerekeknél a fejlődési rendellenességek 1-2, a gyulladásos vesebetegségek 3-5 százalékban fordulnak elő. 10 éves korig minden harmadik kislány legalább egyszer húgyúti fertőzést kap. Autoimmun vesebetegséggel gyerekek esetében átlagosan évente egyszer ha találkozunk.

Az utóbbi időben mintha több gyerek születne vesefejlődési rendellenességgel. A számok is ezt mutatják, vagy csak a véletlen műve, hogy ilyen esetekkel találkoztam?

Épp az esetleges fejlődési rendellenességek miatt már a szülészeten elvégzik az első szűrővizsgálatot, ugyanis a szív után ezt a szervet érinti leggyakrabban valamilyen fejlődési hiba. A megszületés utáni 4-5. napon az újszülött veséjét szonográffal vizsgálják meg. Szlovákiában évente átlagosan 50 ezer gyerek születik, közülük hetente 10-15 gyerek fejlődési rendellenességgel. Szeretném hangsúlyozni: nem kell pánikba esni, mert rendszerint csak 3 százalék arányban szükséges a műtét vagy más ellátás. 
90 százalék magától rendbejön, 10 százalék hosszú távú ellenőrzést igényel.

Tudni kell, hogy rendellenesség mindig a méhen belüli fejlődés során alakul ki. Ami már az anyaméhben elromlott, azt kijavítani nem tudjuk. A vese nem tud regenerálódni, viszont a megváltozott körülményekhez képes alkalmazkodni. Amikor megszületünk, mindkét vesénkben egymillió nefron, vagyis „szűrőfelület” van. Számuk azonban napról napra csökken. A vese akár 120 évig is működhetne, de minden fertőzés, dehidratáció vagy rossz vérellátás néhány száz nefront tönkretesz. Ezt a szervet dialízissel, vagyis művesekezeléssel helyettesíteni tudjuk. Például ha valakinek gyerekkorában hatszor volt húgyúti fertőzése, minden alkalommal körülbelül 1000 nefronja ment tönkre. Ám ez még nem is olyan nagy probléma. Viszont ha negyvenévesen cukorbetegséget kap, mindennap legalább 10-15tel csökken a nefronok száma. Ez azt jelenti, hogy 3-5 év múlva nagy az esélye arra, hogy művesekezelésre szorul. Ezért törekszünk arra, hogy gyermekkorban minden egyes n e f r o n t megmentsünk.

Melyek azok a kockázati tényezők, amelyek árthatnak a magzat veséjének?

Ez nagyon nehéz kérdés. A vese kifejlődésében több tíz, de akár több száz gén is részt vehet. Bármelyik gén, ami csak a méhen belüli fejlődésben igen, viszont a szervezet működésében már nem aktív, könnyen mutálódhat és negatívan nyilvánulhat meg. Ezért állnak a vesehibák az első helyen a gyerekek fejlődési rendellenességei között.

Megszületik a baba, látszólag minden rendben van. Puszta tudatlanságból mivel árthat a szülő?

A skála elég széles. Vegyük például a külső nemi szervek tisztítását. Ha ezt rosszul végzi, ezzel megkönnyítheti a húgyúti fertőzés kialakulását. A fiúk szűk fitymával jönnek a világra. Tudni kell: ötéves korig erővel nem szabad a fitymát felhúzni, viszont meg kell tisztítani, ez rendkívül fontos. El kell távolítani a váladékot az előbőr alól, mert épp ott telepszenek meg leggyakrabban a fertőzést okozó baktériumok. Ezt naponta egyszer kell elvégezni, nem pedig minden pelenkázáskor. A váladék ugyanis addig védi a f i t y m á t, míg folyékony. Amikor a fityma meglazul és láthatóvá válik a húgycsőnyílás, 90 százalékkal csökken a húgyúti fertőzések előfordulása. Ez általában hat hónapos korban következik be. A női külső nemi szerveket is rendszeresen tisztítani kell. A kis és nagy ajkak között ragacsos anyag képződik, aminek szintén védő hatása van, de ha ez már 7-8 napos, akkor megnöveli a fertőzés veszélyét. Éjszakára a kis és nagy ajkat szét kell választani, mert összenőhet. Ezzel is lényegesen csökkenthetjük a húgyúti fertőzések kialakulásának kockázatát.

Minden vesebeteg gyerek törvényszerűen művesekezelésen végzi?

Lehet, hogy nem gyerekkorában, hanem 25-30 évesen. A vese állapotát lényegesen befolyásolja a magas vérnyomás. Akinek beteg a veséje, általában magas a vérnyomása. A beteget rendszeresen ellenőrizni kell, ami nem csak az általános és a szakorvos feladata, aki mondjuk évente háromszor látja a pácienst. Rendszeresen mérnie kell a vérnyomást, és az értékeket fel kell jegyeznie. Így amikor ellenőrzésre jön, máris látom, hogy szükség van-e speciális ellátásra vagy nem. Ha otthon nem méri a vérnyomást, én csak egy mérés alapján tudok dönteni. Ám ha 100 értéket látok, sokkal pontosabban tudok dönteni a további kezelésről. Következő probléma az, hogy a vesebetegnek 24 órás vérnyomásmérőre, holterre van szüksége, amit Szlovákiában a nefrológus nem adhat, ezért a beteget kardiológushoz kell küldenem. Ám ha ő normális vérnyomást mér, nincs oka arra, hogy holtert rendeljen a betegnek. A nefrológusok tudják, hogy a gyerekeknek alvás közben legmagasabb a vérnyomásuk, de olyankor senki nem mér vérnyomást. Műveseközpontunkban van lehetőség arra, hogy a betegnek 24 órán át mérjük a vérnyomását. A vesebeteg gyerek ellátása elképzelhetetlen a vérnyomás következetes ellenőrzése nélkül.

dr
Dr. Jankó Viktor gyermeknefrológus

A rendszeres folyadékpótlás újkori és talán túlzottan népszerűsített jelenség, amit néhányan olyan komolyan vesznek, hogy mindenhova – még színházba is – flakonnal mennek, és a gyerekeket is állandóan ivásra kényszerítik...

Fontos tudni, hogy a gyerek nem íz vagy szokás, hanem a szomjúságérzet szerint iszik. A csecsemő fejletlen veséje még nem tud nagy mennyiségű folyadékot kiválasztani, vagyis: az anyatejjel táplált gyereknek nem kell plusz vizet innia. Viszont ha 40 C-fokos hőség van, vagy ha lázas, heveny fertőzése van a kicsinek, vagy ha egy órával szoptatás után felébred, szomjas lehet. Ilyenkor adhatunk neki 5-10 ml tiszta forralt vizet, de figyelem: nem teát! További gyakori probléma, hogy amikor a gyerek eléri a 3 éves kort, a szülők állandóan folyadékkal kínálgatják, s panaszkodnak, hogy csak 500 ml-t iszik. Nem tudják, hogy a szomjúságot a szervezet szigorúan szabályozza, ami azt jelenti, hogy amikor megemelkedik a nátrium koncentrációja, jelzést kap, hogy innia kell. A szülők ezt azzal rontják el, hogy ivásra kényszerítik a gyereket, de mivel vizet nem akar inni, hiszen nem is szomjas, ízesített folyadékot adnak neki, amivel pedig ízfüggősséget váltanak ki. Természetesen az ízesített folyadékból már többet is meg tud inni. Aztán a szülők panaszkodnak, hogy éjszaka bepisil a gyerek. A gond az: nem hagyják, hogy helyesen fejlődjön a kicsi szervezete, mert mindenhonnan azt hallják, hogy a felnőtteknek sokat kell inniuk. Márpedig ez nem igaz! Nem sokat, hanem megfelelően kell inniuk. Azt nem tudom pontosan megmondani, kinek mennyit kell innia, azt viszont igen, hogy az elvégzett munkától függ az elfogyasztandó folyadék mennyisége. Éjszaka körülbelül 200 ml folyadékot izzadunk ki, tehát reggel legalább 200 ml tiszta vizet kell innunk, de nem kávét vagy teát. Az ember akkor hidratált kellőképpen, ha déli 12 óráig teli húgyhólyaggal kétszer megy toalettre vagy egész nap ötször. Sokan 11.00 órakor kezdenek inni, s azonnal 300 ml-rel kezdik, de pisilni csak valamikor délután mennek. Ez nem jó.

Vitatott és nagyon aktuális kérdés az is, hogy mit igyunk?

Legjobb a jó minőségű csapvíz, bár tudom, ez ma nem divat. Aztán itt vannak a korlátozott ásványianyagtartalmú asztali vizek. Ezek is megfelelnek napi fogyasztásra. Az ásványvizek nem alkalmasak arra, hogy naponta sokat igyunk belőlük. Szólnom kell még a csökkentett ion-tartalmú vizekről. Ezeket azért találták ki, hogy ebben oldják a tejport, amit a gyerekek akkor isznak, ha az anyának nincs teje. Kisgyereknek olyan vizet kell adni, amiben a lehető legkevesebb a só. De ha kint vagyunk a természetben, a kicsi izzad, vizet és sót veszít. Az élelemben elég só van, de ha a gyerek hány vagy hasmenés gyötri, sok vizet és sót veszít. Az a tapasztalatom, hogy a szülők ilyenkor alacsony nátriumtartalmú vizet adnak a gyereknek, s ezzel olyannyira megváltozik a belső környezet, hogy még jobban lecsökken a nátriumszint, s ezzel párhuzamosan megnő a görcsök és az agykárosodás veszélye. Nagyon fontos tudni, hogy nemcsak az a kezelés, amit az orvos a papírra ír fel. Hozzátartozik a házi ellátás is. Régen amikor a gyerek hányt, teát kapott kevés cukorral és sóval, mert tudták, hogy sóra, cukorra és vízre van szüksége. Manapság a szülők csecsemővizet adnak a gyereknek, amiben sem cukor, sem só nincs, csak víz. Ezek banális dolgok, amelyeket minden nagymama tud, de a mai szülők nem kérdeznek, inkább az interneten keresgélnek. Arra nem gondolnak, hogy ott olyan cikkek is vannak, amelyeket orvosegyetemet távolról sem látott ember írt. Szlovákiaszerte tartok előadásokat, és azt tapasztalom, hogy ugyanazt a heveny fertőzést mindenütt másképpen kezelik. A szokásos hányást például teljesen eltérő módon gyógyítják Dunaszerdahelyen, Galántán, Pozsonyban vagy Kelet-Szlovákiában. ? Mivel magyarázható ez?

Hogy ezeket az egyszerű betegségeket kezelni tudja az orvos, előadásokra, szemináriumokra kellene járnia, de manapság ezekről nincsenek előadások. Sokkal inkább a ritka betegségekről, az új gyógyszerekről, a betegekről, akikkel valami érdekes esemény történt. 12 éve járok előadásokra, s jó, ha kétszer volt szó a hányásról. Ha vesebeteg gyerek kerül hozzám, a szülőnek el kell magyaráznom a betegség lényegét, ami néha elég nehéz feladat. A végén mindig megkérdezem, hogy kíváncsie még valamire, hogy ne az interneten keresgéljen. Ha jó az orvos-szülő kapcsolat, az az eredményen is meglátszik.

Sokat beszélnek mostanság a D-vitaminról, mintha most fedezték volna csak fel…

Valóban nagy sláger, s mondhatom: joggal. Mindenki D-vitaminhiányban szenved, mert 11 és 15 óra között nem megyünk a napra. A bőr szempontjából ez rendben is van. Ha 50 faktorszámú krémmel kenjük be magunkat, D-vitamin egyáltalán nem képződik. Téves az az információ is, hogy ha a kezet és az arcot naponta 20 percig napfény éri, az elég a D-vitamin termelődéséhez. Ez nem igaz. Valóban elég napi 20 percet a napon lenni, de fedetlen testtel, vagy legalábbis törzzsel. A nyár végén, a szabadság után véletlenszerűen 10 betegünktől vért vettünk, de egynek sem volt megfelelő a D-vitaminszintje. Igaz, ennek a vitaminnak a nagy részét a magas foszfortartalmú élelmiszerekkel megsemmisítjük. Ezért szeptember végétől mindenkinek kellene D-vitamint szednie, mert egyebek mellett csökkenti az érgyulladás veszélyét, javítja a pajzsmirigy, a hasnyálmirigy működését, csökkenti a vérnyomást, és közvetett formában a szervezet más fontos mechanizmusait is befolyásolja, beleértbe a vese működését is. Ez nem újdonság, csak arról van szó, hogy a D-vitamin tényleges hatását 20-30 évig tartó tanulmányokkal lehet igazolni, s ezek nemrég láttak napvilágot.

Ha a gyereknek netán művesekezelést rendelnek el, ez azt jelenti, hogy élete végéig kell járnia?

Nem. Arra törekszünk, hogy minden beteg új vesét kapjon. Ha ez nem sikerül, akkor élete végéig dialízisre kell járnia. Központunkban 16 beteg van, a múlt évben hárman kaptak új vesét.

Említette, hogy a vesénk akár 120 évig is működhetne. Mit tehetünk azért, hogy ez így legyen?

Válaszom egyszerű: nemcsak inni, hanem pisilni is kel! Az nem jó, hogy egyszerre megiszunk 1 liter folyadékot, és egy órán belül a teljes mennyiséget kipisiljük. Ezt a mennyiséget egész napra szét kell osztani. Szeretnék egy tévhitről szólni: mindenki azt gondolja, hogy aki fedetlen hassal, derékkal jár, húgyúti fertőzést kap. Ez nem igaz, akárcsak az sem, hogy aki hidegen ül, „felfázik”. A húgyúti fertőzés ugyanis nem megfázás következménye. Azt viszont tudni kell, hogy a hideg fokozza a testnedvek termelődését, beleértve az izzadtságot is, ami ilyenkor sűrűbbé válik. Váladék mindenütt képződik, a női szervek környékén is, ahol a baktériumoknak ideális felté-teleik vannak arra, hogy a húgyutakba kerüljenek Röviden: hidegben megfelelően fel kell öltözni.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
koronavírus

Szlovákia készülődik a koronavírusra

Szlovákiában lassan csökken az antibiotikum-fogyasztás

g

Mi a fene történt a kastélyban?

Boženík

Róbert Boženík a Feyenoordé

Lenka Balkovičová

Egy szakértő átvizsgálta Marian Kočner és a Markíza könyvelését, váltókat nem talált

Komáromi kórház

A komáromi kórház az elsők között alkalmazta a legmodernebb körkörös tűzőgépet

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.