Amikor a szervezet feleslegesen védekezik…

Sokan alig várják, hogy eltűnjön a virágpor a levegőből. Februárban, az éger és a mogyoró virágzásával kezdődik a szezon, októberben a csalán és a libatop zárja a sort. De a pollen mellett még számtalan anyagra lehet érzékeny a szervezetünk.

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója egy vagy több, a környezetünkben megtalálható anyagra. Ezek az allergének egészséges embereknél semmilyen reakciót nem váltanak ki. A túl érzékeny szervezet ezzel szemben ártalmas anyagként azonosítja őket, és védekezően lép fel ellenük.

A betegség kialakulásában fontos szerepe van a környezet állapotának. A civilizáció terjedésével párhuzamosan emelkedik az allergiás megbetegedések száma. A fejlett országokban, nagyvárosokban, nagy forgalmú közutak közelében sűrűbben fordul elő. A környezetszennyezés hatását tovább erősítik a háztartásokban szaporodó vegyszerek, tisztítószerek, az élelmiszerekben található adalékanyagok, ételszínezékek, tartósítószerek, valamint a dohányzás aktív és passzív formája.

A civilizált ember egyik nagy problémája a túlzott higiénia. A kisgyermekeknek szükségük volna arra, hogy közelebbről megismerkedjenek a piszokkal. Steril környezetben a fejlődő immunrendszer nem érintkezik a hétköznapi anyagokkal, nem tanulja meg azok ártalmatlanságát. És később védekezni fog ellenük. Az allergiás panaszok jelentkezése sok esetben valamilyen nagyobb lelki megterheléshez köthető. A stressz szerepét bizonyítja az a tény, hogy a tünetek gyakran enyhíthetőek pszichológiai kezeléssel.

Úgy tartják, hogy a gyermekkori allergia kinőhető. Az igazság az, hogy a hajlam megmarad, mindössze a tünetek mérséklődhetnek. De ennél is jellemzőbb, hogy az életkor előrehaladtával a betegség átalakul. Az emésztőrendszeri tünetek más formában, a bőrt, illetve a tüdőt érintő panaszokkal bukkanak föl. Gyermekeknél általában az ételallergia jellemző, ami hasfájásban, hasmenésben nyilvánul meg. Ezt követi az ekcéma, az asztma, végül a szénanátha. Az allergiás megbetegedések egymásba alakulása mellett szembetűnő az allergének számának szaporodása. Például, aki kezdetben csak a parlagfűre allergiás, az évek múlásával azt veszi észre, hogy a fekete ürömre, a korán virágzó fákra és a gyomnövényekre is hasonló módon reagál. (T. E.)

Ha támad a virágpor

Évről évre emelkedik a pollenallergiások száma. A panaszok enyhítésére – az orvosi kezelés mellett – a leghatékonyabb mód, ha távol tartjuk magunkat az allergiát okozó virágporoktól. Ehhez

naponta mossunk hajat,

a kritikus időszakban kerüljük a szabadtéri programokat,

felhúzott ablak mellett utazzunk autóban és vonaton,

a hálószobákból távolítsunk el minden növényt, plüssállatot,

irtsuk környezetünkben az allergizáló pollent termelő gyomnövényeket, elsősorban a parlagfüvet.

A leggyakoribb allergének:

pollenek, atkák (háziporban), penészgombák, kozmetikumok, gyógyszerek, ételek, rovarcsípés, latex, fémek, állati szőrök, tisztítószerek, tartósítószerek, élelmiszer-adalékok.

Keresztreakciók

Ha két vagy több allergén fehérje-alkotórészét rosszul ismeri fel az immunrendszer, olyan anyagra is allergiás választ adhat, amely addig nem okozott panaszt. Ezért kell figyelni az azonos csoportba tartozó élelmiszerekre.

Parlagfű: görögdinnye, paradicsom, uborka

Fekete üröm: kömény, csili, paprika, paradicsom, sárgarépa, petrezselyem, burgonya, koriander, kapor, kamilla, napraforgó, kivi, ánizs, dinnye, uborka, szerecsendió, bors, bazsalikom, majoránna, szurokfű, zeller

Nyírfa: mogyoró, dió, mandula, alma, burgonya, kivi, zeller

Pázsitfűfélék: paradicsom, rozs, búza, szója, mogyoró, bab, borsó

Földimogyoró: dió

Diófélék: búza, rozs, mák, mogyoró, szezámmag

Latex: gesztenye, banán, spenót, avokadó, citrusfélék, kivi