Ami a legtöbb embert érdekel: Védőoltás, lelki egészség, klímaváltozás

Az eredmények azt mutatják, hogy a lakosság látja, érzi a szűrővizsgálatok értelmét. A megkérdezettek több mint háromnegyede egyetért azzal, a szűrővizsgálatok fontosak, mert a betegségeket korai stádiumukban mutathatják ki. Az is kiderült: nagyobb az esély arra, hogy a betegek részt vesznek a törvény által előírt kétévenkénti vizsgálaton, ha az orvos hívja őket. Nagy előny, hogy csak az általános orvoshoz kell menni, ott végzik el a legfontosabb kivizsgálásokat, de az is növeli a részvételi arányt, ha pontos időpontot kap a beteg.

A kötelező védőoltások tekintetében is fontos szerepet játszanak az orvosok. Az emberek több mint 75 százaléka számára az orvos ajánlása a döntő akkor, ha nem kötelező oltásról van szó. Bár a pandémia idején nagyon megoszlottak a vélemények az oltásról, e felmérés szerint az emberek csaknem 70 százalékának még mindig nincs egyértelmű véleménye erről a kérdésről. A felmérés készítői számára ezért egyértelmű, hogy a védőoltás fontosságáról, előnyeiről a folytatott vitának épp erre a csoportra, a 70 százalékra kell összpontosítani a figyelmet.

„Az adatok azonban azt is megmutatták, hogy nem elég csak tájékoztatni. Az emberek fontosnak tartják a szűrővizsgálatokat és az oltás. A jövőben ezért – figyelembe véve az említett felismeréseket – át kell értékelni a beteggel való kommunikációt a megelőzésről és a védőoltásról”

– mondta Zuzana Katreniaková, a felmérés szervezésében részt vett Szlovák Közegészségügyi Szövetség munkatársa.

Romlott a lelki egészség

Az adatok szerint a Covid-19- járvány és az ukrajnai háború rendkívül felértékelte a lelki egészség védelmének szükségességét. A megkérdezettek több mint egyötöde azt mondta, úgy érzi, hogy járvány következtében romlott a lelki állapota, és a megkérdezettek több mint 70 százalékának az ukrajnai háború kitörése után két hónappal is depresszív hangulata van és stresszben él. A szakemberek néhány konkrét javaslatot és gyakorlati útmutatást is adtak: „Mivel még áprilisban is a megkérdezettek 74 százaléka félelmet érzett az ukrajnai háború miatt és több mint egyharmaduk depresszív hangulatról számolt be, a munkaadóknak és az illetékes állami szerveknek hozzá kellene hozzájárulniuk a lelkiállapot javításához” – teszi hozzá Kamila Urban, a SZTA Kommunikációs Kutatóintézetének munkatársa. Ha valakinek romlik az egészségi állapota, a többség leggyakrabban a családra és a barátokra támaszkodik. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a jövőben fejleszteni kell a közösségi gondoskodást.

Nem készültünk fel

A klímaváltozás egyre jobban veszélyezteti a közegészségügyet. A felmérés eredményei azt jelzik, hogy a szlovákiai lakosság problémának tartja a klímaváltozást, s ezt nemcsak a fiatalabb, hanem az idősebb generáció is így látja. Azt is tapasztalják, hogy ezek a változások az egészségre is hatnak, mégpedig negatív értelemben.

A megkérdezettek csaknem 70 százaléka úgy érzi, hogy a globális felmelegedés már most is rontja az általános egészségi állapotot. Úgy tűnik, lassan erejét veszíti az a korábbi érv, miszerint a klímaválság következményei időben és a földrajzi távolságot tekintve tőlünk távol vannak, bennünket nem érintenek. A többség azonban kétli, hogy a betegellátás felkészült erre a válságra. A megkérdezettek több mint 60 százaléka azt mondja, semmilyen vagy nagyon kevés információkkal rendelkeznek arról, mit kellene tenniük, ha a klímaválság miatt megromlana az egészségi állapotuk. „Az emberek problémának tartják a klímaválságot, de ami a tájékozottságot illeti, nagy az az űr. Sok tennivaló van, s közben figyelembe kell venni az emberek különféle igényeit és megoldásokat kell mutatni” – értékel Katarína Strapcová, a SZTA Szociális Intézetének munkatársa.

A munkaadó kötelessége

A munkaadók fontos szerepet játszanak az alkalmazottak egészségének megóvásában. Az alkalmazottak több mint 80 százaléka fontosnak tartja és elvárná, hogy a munkaadó egészségi előnyöket biztosítson neki. Ennek ellenére a dolgozók csaknem fele úgy érzi, semmilyen, egészségmegőrzéssel kapcsolatos előnye nincs. A munkaadó fontos információforrás az egészséggel kapcsolatos kérdések tekintetében is. Az alapvető információkon kívül azonban fontosak például a megelőzés terén nyújtott különféle előnyök is. Reménykedjünk, hogy hasonló előnyei a jövőben mindenkinek lesz, nem csak az egészségügyben dolgozóknak.

Az alkalmazottak a pihenésre és a kiégés megakadályozására fordított különféle juttatásnak örülnének a legjobban. Bebizonyosodott, hogy az alkalmazottak bizonyos pénzbeli juttatást várnak, amelyet lelki egészségük erősítésére fordíthatnának. Az egyik szlovákiai óriásvállalat például a pandémia alatt pszichológust alkalmazott, akinek szolgáltatásait szükség szerint minden alkalmazott igénybe vehetett. Ezt az ötletet más vállalatok is nyugodtan „lekoppinthatnák”.