Alzheimer-kór ellen rejtvényfejtés

A tanulás rugalmasabbá és alkalmazkodóbbá teszi az emberi agyat, s olyan, mintha az ember fiatal korban agysejtállományából bankbetétet nyitna, hogy idősebb korban, ha netán lesújt az Alzheimer-kór, legyen hová fordulnia tartalékért – vélekedett Neil Buckholtz amerikai öregedéskutató. Szerinte a vizsgálati eredmények azt sugallják, hogy a tanulás egyelőre még pontosan meg nem határozott folyamatokat indít el az agyban. Talán éppen ez az, ami segít az elpusztult sejtekből képződő foltok pusztító hatásainak kivédésében. Az eredmény azért is meglepő, mert lévén a kísérleti alanyok a katolikus klérus tagjai, valamilyen fokú felsőbb iskolai képesítése szinte mindegyik résztvevőnek volt. A semmilyen főiskolai, egyetemi végzettséggel nem rendelkező személyek esetében tehát az Alzheimer-kór pusztító hatása még drámaibb képet mutat – vélekednek az amerikai kutatók.

A New York-i Yeshiva University Albert Einstein nevével fémjelzett orvosi karán végzett kutatási program alapján nemrégiben bizonyosodott be az, hogy a gyakran olvasó, rejtvényt fejtő, kártyázó, illetve hangszeren játszó idős emberek mintegy 60 százalékkal csökkenthetik annak kockázatát, hogy Alzheimer-kór, illetve más, időskori katasztrofális emlékezetromlást okozó betegség érje őket, azokhoz képest, akik ritkán foglalatoskodnak ilyesmivel. Azt azonban, hogy a már kialakult betegség tüneteit és lefolyását jelentős mértékben enyhíti, illetve lassítja a fiatalabb évtizedekben folytatott intenzív tanulás, illetve szellemi tevékenység, teljes egyértelműséggel csak most mutatták ki.

Az Egyesült Államokban jelenleg mintegy 4 millió Alzheimer-kórban szenvedő – végső soron gyógyíthatatlan – beteget tartanak nyilván.