A visszafojtott harag utóélete

Mit üzen a testünk, ha kínzó, migrénes fejfájás gyötör minket napok óta, és vajon miről árulkodnak a szűnni nem akaró kellemetlen gyomorpanaszok?

Léteznek pszichoszomatikus, azaz lelki eredetű testi panaszok, megbetegedések, amelyeket jelez valamely szervünk.

A legtöbb betegségnek lelki oka van. Például a szerelmi bánat az egyik embernek a szívét fájdítja, a másiknak a gyomrát. Kevesen tudják azonban, hogy a tartós munkahelyi sikertelenség következtében is felléphet isiászos panasz vagy derékzsába. Sok betegség a test titkos üzenete a lélek számára. Szakértői becslések szerint a testi panaszok 70 százaléka lelki eredetű.

Aki például a dühét, gyűlöletét nem adja ki magából, azaz lenyeli a mérgét, egy bizonyos idő után gyomorpanaszokat észlel, nyálkahártya-gyulladás vagy gyomorfekély lehet a következmény. A hólyaggyulladás olykor szintén a visszatartott harag, gyűlölet vagy szomorúság miatt keletkezik.

Általában a test leggyengébb „pontja” reagál fájdalmas panaszokkal a lelki bajokra. Ezért igen nagy a jelentősége, hogy megismerjük a test vészjelzéseit, illetve annak titkos jelbeszédét. Ha ezeket megtanuljuk, egyre jobban rájövünk a lelki élet és a testi panaszok közötti összefüggésekre. Természetesen a panaszokkal először orvoshoz kell fordulni. Ha az orvosi vizsgálatok nem mutatnak ki szervi elváltozásokat, s nem indokolják a testi fájdalmakat, hamarosan meg kell kezdeni a test, illetve lélek mélyreható belső elemzését. Ki kell kutatni a baj forrását, feltárni a panaszok okát.

Azért is ajánlatos figyelemmel kísérni a test jelzéseit a kezdő panaszok megjelenésekor, hogy a nagyobb, komolyabb bajokat el tudjuk kerülni. Aki állandóan túlhajszolja magát, sokat vállal magára és mindent tökéletesen szeretne elvégezni, nem tűri a kritikát, az fájdalmas, nehezen szűnő migrént kaphat. Az erős fejfájás által a test mintegy kiköveteli magának a már régen esedékes pihenést, és megállást parancsol a lélegzetvételnyi szünetet sem biztosító hajtásban. Ha egyszerre több dolog és probléma foglalkoztatja az embert, a feje ad vészjelzéseket. Gyakran hallani: „szétreped a fejem“, „szétmegy az agyam.“ Ezek a fejfájások figyelmeztető jelei a túlterheltségnek.

A pszichoszomatikus megbetegedéseket nem szabad könnyen venni. A beteg, aki nem tudja megoldani a problémáját, akár bele is halhat a panaszt kiváltó előzményekbe: az elhagyatottságtól, az egyedülléttől való félelem, a tartós stressz, a meg nem oldott gondok, bajok felőrlik erejét, s lehet, hogy csupán bőrviszketést, egyéb apró panaszokat okoznak, de egy rossz pillanatban akár meg is állíthatják a szívet.

Aki összeszorított fogakkal tartja vissza haragját, és dühének, bánatának eképpen nem adja jelét, nem számíthat semmi jóra. A mérget, gyűlöletet ki kell adni magunkból, legyen az sírás vagy kiabálás, mert a visszafojtott indulatok a szívet is megviselik. Ne vegye úgy a szívére! – tanácsolják érzelmi viharba kerülteknek, s ezt ajánlatos megfogadni. Szerelmi bánat következtében is szív-panasz jelentkezhet. A legtöbbet megénekelt emberi szerv a szív, amely – legalább képletesen – „meghasadhat fájdalmában”, s ez arra utal, hogy bizony a valóságban is megállhat a szív a hirtelen felindulástól, tartós bánattól.

Az alapvető tanulság mindezekből egy mondatban összefoglalható: ne csak a testünk gondozására fordítsunk hangsúlyt, törődjünk a lelkünkkel is! (o-g)