A vakító fogsor követelmény

A fogak színét a belső rész, a dentin és a külső rész, a fogzománc színe adja meg. A belső rész sokkal vastagabb és színe átüt a fogzománc viszonylag vékony rétegén.

A fog belső színe sok mindentől függ: a genetikai tényezőktől, az anyagcserétől, vegyi tényezőktől. Az öregedésen kívül – ti. a korral vékonyodik a fogzománc, és erősebben látszik a dentin sárga színe - a tetraciklin tartalmú antibiotikumok, a gyermekkori magas láz, sérülés, fogelhalás és más körülmények is hatnak rá.

A külső, jól látható elszíneződést leggyakrabban a természetes pigmentek idézik elő. Sok természetes festékanyag van például a fekete teában, spenótban, céklában, áfonyában. Nemcsak a dohányzás, hanem a rossz szájápolás is kockázati tényező. Ilyenkor lepedék képződik a fogon, s a pigmentek könynyebben megtapadnak rajta. A tökéletesen tiszta fog felülete sima, tehát a festék nehezen tud rajta megtapadni.

Az Unilever Research egyik tanulmánya rámutatott a nem kívánt elszíneződés és az elszívott cigaretta száma, valamint az elszíneződés és a teafogyasztás közötti összefüggésre. A külső elszíneződést fogkefével és megfelelő fogpasztával viszonylag könnyen el lehet távolítani.

Két fehérítési módszer

Két út van: az abraziv és a vegyi út. Vegyi fehérítés: mindig orvosi felügyelettel kell végezni. A fehérítő gél egészen a dentinbe hat, s az első napokban az esetek 66 százalékában átmenetileg érzékenyekké válnak a fogak. Hidegre, édesre, savanyúra fájdalommal reagálnak. A módszer eléggé költséges, és nem mindenkinek ajánlott. Kerülniük kell például az idős embereknek, a terheseknek, a szoptató anyáknak stb.

Az abraziv módszer speciális összetételű fogkrémmel történik. Ez a leghozzáférhetőbb és legbiztonságosabb módszer, s orvos nélkül is elvégezhető. Rendszeres használatával el lehet távolítani a fog felületéről a dohányzás és élelmiszer okozta foltokat. Egyik módszer sem tökéletes. Csak a fogorvos mondhatja meg, milyen módszerrel történjen a fehérítés, és csak ő javasolhatja a legmegfelelőbb módszert. (ki)