A tüdő 1.

Minden élőlény – néhány kezdetleges szervezet kivételével – életműködései fenntartásához oxigént igényel. Az oxigén a sejtekben lejátszódó anyagcsere „égetési” mechanizmusaihoz szükséges, aminek során energia termelődik. Az égési folyamat végén anyagcseretermékek és széndioxid keletkeznek. Az oxigénfelvétel és a szén-dioxid-leadás – vagyis a gázcsere – két egymást kiegészítő szervrendszerben zajlik.

u Szív-érrendszer. A vérkeringés a vörösvértestek hemoglobinja segítségével vért visz a szervezet egészébe, és elszállítja a sejtlégzés során felszabadult szén-dioxidot.

u Légzőrendszer. A tüdő a légzés során oxigénnel látja el a vért, és eltávolítja a szervezetből a szén-dioxidot. A tüdőben zajlik le tehát a teljes gázcsere.

Ez a két szervrendszer a tüdőben kerül kapcsolatba egymással. A tüdő vért és oxigénben dús levegőt egyaránt kap.

A légutak felépítése

A légutak egyre szűkülő csövecskékből állnak. Belégzéskor a levegő az orrba kerül, innen az orrjáratokba, amelyek kiszűrik a benne lévő port. Ezután a torokban elhelyezkedő garatban, majd a gégében folytatja útját, végül eléri a légcsövet, másképpen tracheát. Ez két kisebb csőre, a főhörgőkre ágazik szét: az egyik a jobb, a másik a bal tüdőfélbe vezet. A levegő a főhörgőkben halad tovább, amelyek ismét elágaznak, ezúttal még kisebb csövekre, a hörgőkre, majd a hörgőcskékre, melyek voltaképpen a tüdő részét képezik. Mindegyik hörgőcske apró légzsákocskák fürtjében végződik, ezek a tüdő léghólyagjai. Kiterjedt felületükön szívódik fel az oxigén a vérkeringésbe, s diffundál vissza a kilégzéssel távozó szén-dioxid a tüdőbe. (Forrás: Család és egészség)

A kb. 1,6 cm hosszú hangszalagok izmos hártyaként feszülnek a gégében. Amikor a levegő keresztülhalad a két szalag között keletkező hangrésen, a hangszalagok rezgésbe jönnek. A rezgés úgy kelti a hanghullámokat, ahogy a szájharmonika sípjai rezegnek, ha megfújjuk a hangszert.

A musculus thyreoarytenoideus nevű izom a hangszalagok között húzódik, és több más izommal összehangoltan szabályozza a szalagok működését. Az izom összehúzódása és elernyedése megváltoztatja a hangrés nagyságát, ami a rezgés mértékének módosulásával együtt befolyásolja a képzett hang színezetét és minőségét. Ezt a gége alakja és a hangszalagok feszessége is árnyalja. Látható tehát, hogy porcok, ízületek és izmok bonyolult rendszere vesz részt a hangképzés folyamatában.

Mire való a lélegeztetőgép?

Műtétek során, illetve azokat követően, vagy súlyosabb sérülés, megbetegedés esetén a gép tartja fenn a légzés funkcióját. A gép egy szigetelt szelep segítségével a beteg légcsövébe vezetett csőre csatlakozik. Levegőt fúj a tüdőbe, majd a tüdőszövetek természetes rugalmassága folytán a levegő ismét visszaáramlik a lélegeztetőgépbe.