A TikTokon terjedő carnivore-étrend gyors fogyást ígér, de veszélyes lehet!

Az utóbbi hónapokban a megszokott vegán „mit ettem ma” videók mellett egyre több olyan tartalom tűnik fel, amely a húsevő diétát követő felhasználóktól származik. Döbbenet, hogy mennyien támogatják a nyers tej és hús fogyasztását! A refresher.hu utánajárt, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat ez a fajta táplálkozás. 

Nyers hús fogyasztása számos kultúrában gyakori: az inuitok fóka-, karibu-, jávorszarvas- és bálnahúst esznek nyersen, míg Japánban, Mexikóban, Etiópiában, Olaszországban és Hollandiában is előfordul, hogy nyers ló-, marha-, vagy bivalyhúst fogyasztanak. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezek az ételek gyakran tapasztalt séfek keze alól kerülnek ki, nem amatőr konyhákból.  

Az interneten azonban felelőtlenül ajánlgatják a nyers húsból készült ételeket: egy nő nyers máj fogyasztását ajánlotta vashiány esetén, egy anyukát pedig pasztörizálatlan tejből készült gumicukrot adott a gyerekeinek. A kommentelőket lenyűgözi a 300 gramm vajból és eszpresszóból álló reggeli és a véres hús látványa. Bele sem gondolnak a nyers hústermékek fogyasztásával járó veszélyekbe. 

Sokan úgy vélik, hogy a vegán életmód is túlzottan szélsőséges, ám Enyingi Vivien dietetikus felhívta a figyelmet arra, hogy a növényi alapú étrend tartalmazza a három fő makrotápanyagot: fehérjét, szénhidrátot és zsírokat. Ezzel ellentétben az állati eredetű ételekre épülő étrend bővelkedik fehérjében és zsírokban, viszont szinte egyáltalán nem tartalmaz szénhidrátot és rostot.  

A szakértők szerint az étrend, amely lényegében csak húsból, tojásból és időnként tejtermékekből áll, kevés előnnyel bír. Azok számára, akik ezt az életmódot folytatják, a legnagyobb előny a gyors súlyvesztés vagy az izomnövekedés lehet, ami főleg a szénhidrátok szinte teljes mellőzéséből és a ketózis állapotából adódik. Ez az anyagcsere-állapot, amit a ketogén diéta is hasznosít, a testet arra készteti, hogy glükóz helyett zsírokat égessen el energiaforrásként. 

Enyingi Vivien szerint az étrend népszerűsége részben a vegetáriánus és növényi étrendekkel szembeni ellenérzésekből, részben pedig a húsfogyasztás kulturális gyökereiből ered. Az átlagember számára a hús a mindennapi étkezés része, így sokan nehezen képzelik el a hús nélküli étrendet. 

A dietetikusok szerint az ilyen étrend legnagyobb veszélye a rosthiány. A rostok főként hüvelyesekből, zöldségekből, gyümölcsökből, olajos magvakból és gabonafélékből származnak, melyek ebben az étrendben nem kívánatosak. A rostszegény táplálkozás jelentősen növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, amit a rendszertelen székletürítés és a vastagbélpolipok megjelenése is súlyosbíthat. A sok állati eredetű telített zsír emellett gyomorrákot is okozhat, míg a telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak hiánya fokozza a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. A magas fehérjebevitel és a szabálytalan székletürítés továbbá növelheti a vesebetegségek kockázatát is. 

A nyers húsalapú étkezés, amely a carnivore-étrend egyik legextrémebb megnyilvánulása, további kockázatokat hordoz. Vivien szerint a nyers hús fogyasztása számos mikrobiológiai, kémiai, fizikai és egyéb forrásból eredő veszélyforrást rejt, különös tekintettel a nyers tojás magas kockázati szintjére. 

Más magas víztartalmú élelmiszerek, mint például a nyers tej, tartalmazhatnak különböző Enterobacteriaceae családba tartozó mikrobákat, ami a nem megfelelően hőkezelt tejtermékek fogyasztását veszélyessé teszi. Ezzel ellentétben a TikTokon tevékenykedő önjelölt dietetikusok és életmódtanácsadók az ilyen pasztörizálatlan élelmiszereket azok „egészséges baktériumkultúrái és magas tápértéke“ miatt magasztalják. 

Nem véletlen, hogy kifejlesztették azokat az élelmiszertechnológiai eljárásokat, amelyeknek köszönhetően az üzletekben biztonságosan fogyasztható UHT és egyéb tartós tejtermékek találhatóak. A közvetlenül az állatból nyert tej fogyasztása rendkívül magas fertőzésveszélyt jelent, még abban az esetben is, ha az előállítást a lehető legbiztonságosabb körülmények között végzik. Bizonyos életkorokban és életszakaszokban, mint például az időskor vagy a várandósság, különösen fontos ezekre figyelni. Ezért a tojás, hal vagy hús fogyasztását megfelelő konyhatechnológiai eljárások nélkül nem ajánlott.

Hasonlóan ahhoz, ahogyan a zöldségeket és gyümölcsöket alapos mosás után ajánlott fogyasztani, az állati eredetű termékek egy részét is csak hőkezelés után lehet biztonságosan elfogyasztani. A vírusok, baktériumok és gombák különböző tüneteket okozhatnak az emberi szervezetben. Például a nyers tejben gyakran előforduló Campylobacter baktérium csak megfelelő hőkezeléssel pusztítható el. Ezt a baktériumot egyes húsfajták is tartalmazhatják, ezért a nyers húsalapú, ún. carnivore-étrend jelentős egészségügyi kockázatokkal járhat. 

Egy ismertebb rizikófaktor a tojásban és húsokban egyaránt megtalálható Salmonella, amely lázat, hasmenést és hányást okozhat. Ez a kórokozó szinte bármely élelmiszerben előfordulhat, de ha az ételeket alaposan megfőzzük vagy megsütjük, a Salmonella-fertőzést megelőzhetjük. Ezzel szemben egy nyersen követett carnivore-étrend esetében ez a veszély sokszorozottan fennáll. 

A Clostridium botulinum baktérium, amely botulizmust okozhat, szintén jelentős veszélyforrás. Ez a kórokozó az állatok feldolgozása során kerülhet a nyers húsra. Amennyiben a hús nem hőkezelt, a baktérium elszaporodhat és botulotoxint termel, ami az egyik legerősebb ismert szerves méreg. Már egy milligramm is halálos lehet az embernek. Amikor a fertőzött táplálék bejut az emberi szervezetbe, a méreg a bélfalon átjutva kerül a véráramba, majd onnan a környéki idegvégződésekhez eljutva gátolja az acetilkolin nevű ingerületátvivő anyag felszabadulását az ideg-izom kapcsolatokban. A botulizmus klasszikus tünetei közé tartozik a levertség, izzadás, izomfájdalom és hasi diszkomfort, amelyek általában 12–36 órával a fertőzés után, de bizonyos esetekben akár csak 10 nappal később jelentkeznek. 

A botulotoxin veszélye nem csak az állati eredetű élelmiszerekre korlátozódik, hanem a zöldségek és egyéb növényi alapú élelmiszerek is érintettek lehetnek. A botulotoxint eddig már számos különböző élelmiszerben, többek között kukoricakonzervben, borsban, zöldbabban, céklában, spárgában, gombában, érett olívában, spenótban, valamint tonhalban, csirkében, csirkemájban, májpástétomban, löncshúsban, sonkában, kolbászban, töltött tojásban, homárban és füstölt, valamint sózott halban is kimutatták. Így gyakorlatilag bármely élelmiszer megfertőződhet, ezért a fogyasztóknak nagy figyelmet kell fordítaniuk az élelmiszerek kezelésére. 

A dietetikus kiemeli, hogy a megfelelő bélflóra kulcsfontosságú a szervezet átfogó egészsége szempontjából. A bélrendszerben található baktériumok állapota közvetlen hatással van a testünk egészére. Vivien hangsúlyozta, hogy az egészséges bélflóra fenntartásához szükséges a zöldségek és gyümölcsök bőséges fogyasztása, a változatos gabonafélék és a növényi fehérje fogyaszása, valamint a húsok, zsírdús ételek és az alkohol fogyasztásának minimalizálása. 

Ezzel szemben a húsban gazdag étrend negatívan befolyásolhatja a bélben lévő baktériumok állapotát, ami egy szélsőséges carnivore-étrend esetén az egyensúly felborulásához vezethet. Ez fokozhatja a káros baktériumok szaporodását, a felszabaduló toxinok a véráramba kerülhetnek, gyengítve az immunrendszert. Emellett daganatos megbetegedések, gyulladásos bélbetegségek és a diabétesz kialakulásának kockázata is nőhet. 

“A túlzott mértékű cholinban és L-karnitinban gazdag hús, húskészítmények, tojás és tejtermékek gyakori, nagy mértékű fogyasztása bizonyítottan fokozza a szívbetegség kialakulását. Tehát egy carnivore étrend sem a szív-érrendszer, sem pedig az emésztőszervrendszer tekintetében nem megfelelő táplálkozási forma, ugyanis hosszútávon nem fog pozitív hatásokat biztosítani.” – mutatott rá Vivien.  

Hozzátette, hogy a húsevő-étrend által bevitt bőséges fehérje, amellett, hogy elősegítheti a fogyást és az izomépítést, kellemetlen mellékhatásokat is okozhat, amelyek az emésztési folyamatokhoz kapcsolódnak. Ilyen tünetek lehetnek például a puffadás vagy az erősödő izzadás. 

Enyingi Vivien továbbá szemügyre vett néhány húsdomináns ételt is, ezzel is illusztrálva az állati termékeken alapuló étrend potenciális hátrányait: 

A "carnivoreburger" például rendkívül magas telített zsírtartalommal rendelkezik, miközben rostot egyáltalán nem tartalmaz. A szakértő szerint egy kiegyensúlyozott, jó telítőértékkel bíró ételhez nemcsak fehérjére és zsírra van szükség, hanem rostokra is, amelyeket például zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék formájában vihetünk be a szervezetünkbe. Vivien felhívja a figyelmet arra is, hogy bár sokan kritizálják a hagyományos burgert a zsemle magas kalóriatartalma miatt, a húsevő változat magas zsírtartalma miatt jelentősen meghaladja egy szokásos burger kalóriamennyiségét. 

“Emellett fenntarthatóság szempontjából sem áll túl jól a carnivoreburger szénája. Szóval, ha alkalmanként megkívánnánk egy burgert, egy hagyományossal jobban járunk, mint egy carnivoreburgerrel.” 

A dietetikus szerint a carnivore-kenyér egy innovatív módja a tojásfehérje felhasználásának, ami egy vegyes étrend esetében izgalmas és változatossá teheti az étkezéseket. Mivel a carnivore-étrend nem tartalmaz gabonákat vagy azokból készült termékeket, a videó készítője ezt a magas fehérjetartalmú „tojáskenyeret” használja a hagyományos péksütik helyettesítésére. 

“A fehérjetartalma magasabb, mint egy egyszerű kenyérnek, de még a magvas vagy teljes kiőrlésű változatokénál is. Viszont rost és szénhidráttartalma ennek sincs. Egy egészséges vegyes étrendben ezt a tojáskenyérből készült sajtos szendvicset zöldségekkel úgy tudnám elképzelni, hogy legyen vitamin és rosttartalma. Illetve megkenném valamiféle hüvelyesből készült krémmel, mondjuk babkrémmel, így egy kis szénhidrátot is kapna a szendvics, és máris kiegyensúlyozottabb lenne.” 

(refresher.hu)