A szív titkai...

Ki ne emlékezne a kameruni focista, Marc-Vivien Foé tragédiájára: a játékos egy franciaországi válogatott mérkőzésen egyszerűen összeesett, és meghalt. A szíve mondta fel a szolgálatot.

A szív- és érrendszeri betegségek napjaink első számú „közellenségei“: többen halnak meg miattuk, mint rákban. Pedig a szív egy csodálatos, s nagyon sokat kibíró szervünk: gondoljunk csak bele, egy ember élete során a szíve majdnem 3 milliárdszor húzódik össze. Nem áll meg soha - kivéve a legutolsó alkalmat... Ez az alig 300 grammos szerv naponta 7200 liter vért mozgat meg, s mindennek ezredmásodperces pontossággal kell működnie.

Mint a L’Express című francia hetilap cikkében olvasható, az embrióban a szívsejtek alakulnak ki először, megelőzve még az idegsejteket is. Már a terhesség harmadik hetében felismerhetők, s a szív teljes kifejlődése hat hetet vesz igénybe. Ezt a folyamatot legalább húsz gén irányítja. S ami még rendkívülibb: a teljes kifejlődés előtt a szív átmegy az állati törzsfejlődés összes formáján. A legelején még csak egy egyszerű cső, (mint a férgeknél) majd kialakul a két pitvar és egy kamra (mint a hüllőknél) s csak ezt követően jön létre mind a két pitvar és két kamra (ez a szívtípus először a madaraknál figyelhető meg).

A szívbetegségek általában lassan, fájdalom nélkül, „csendesen“ alakulnak ki, nincsenek előjelek. Ezért fontos a megelőzés, a kockázatok pontos felmérése. Régóta tudott: a dohányzás, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, a túlsúly és az öröklött családi tényezők - mind-mind veszélyt jelentenek. „Azonban egy-egy tényezőt nem szabad kiragadni“ - mondja Alain Ducardonnet, a francia kardiológusok szövetségének elnöke. „Ha valakinek 160/90-es a vérnyomása, az még önmagában nem nyugtalanító, ha emellett alacsony a koleszterinszintje, nem dohányzik, s apja még 90 évesen is egészséges.“